Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1304 ésszerűnek gondoljuk , ennek alapján feltételesen az LMP frakciója támogatni tudja ezt a törvényjavaslatot. Az az állás pontunk, hogy a postai közszolgáltatás nem olyan, mint az egészségügy vagy az oktatás. Ha jól van szabályozva a piac, ha van definiált, előírt ellenőrző hatóság, és elő van írva az a közszolgáltatási minimum, amit teljesíteni kell, akkor működhet piaci ala pon. Azért nem hasonlítható az egészségügyhöz vagy az oktatáshoz, mert nincsenek meg azok a durva információs aszimmetriák, amik mondjuk, egy beteg esetében a kórházban, vagy egy diák, szülő esetében az oktatási intézményben fennállnak. A jövő felmérésével , az egészségbe és az oktatásba való befektetéssel kapcsolatos döntések előnyeit nagyon sokszor lebecsülik az állampolgárok; ilyen helyzet nem áll fenn a posta esetében. Innentől kezdve a kérdés az, hogy teremthetőe olyan szabályozott piaci környezet, aho l a posta piaci alapon működhet. A kérdés megválaszolása azon múlik, hogy a liberalizáció során milyen feltételeket támasztanak a piacra lépéshez, milyen elvárásokat fogalmaznak meg a szolgáltatókkal szemben, és milyen mechanizmusok biztosítják a piacon az amúgy veszteséges tevékenységek fenntartását. Az előző, álbaloldali kormány rosszul akarta liberalizálni a postát. Piaci fundamentalizmusuk miatt minden, első ránézésre veszteséges tevékenységet felszámoltak volna, é s erre tettek nagyon durva kísérletet a vasúti közszolgáltatások területén is. Ez a törvény más filozófián alapul. Bár már egy éve biztosítanunk kellett volna az Unió szerint a liberalizációt, csak késve tesszük meg. A lényeget nyolc pontba foglalnánk össz e. 1. A piacnyitás a posta piacának 30 százalékát, az 50 gramm alatti levélforgalmat fogja érinteni, a további 70 százalék már most is szabad piacon zajlik, tehát a posta működésének kicsi részét érinti ez a piacnyitás. 2. Az új szabályozási kereteknek a m agyarországi postapiaci nyitás végső határidejéig, legkésőbb 2013. január 1jétől hatályba kell lépniük, ez az utolsó határidő. 3. Az Unió definiálta az egyetemes szolgáltatás fogalmát, és ez kiterjed a postai szolgáltatásokra is. Ez gyakorlatilag a közszo lgáltatások minimális meghatározása, amely akár a piaci elvektől függetlenül is betartható. 4. A törvény ennek szellemében a Magyar Postát jelöli ki 8 évre, 2020ig egyetemes szolgáltatónak, gyakorlatilag a jelenlegi szolgáltatási kötelezettségek megtartás ával. Új helyzetet maximum az jelenthet, hogy új szereplők léphetnek be az 50 gramm alatti piacra is. 5. Az egyetemes szolgáltatás földrajzi értelemben is megkötést jelent. Az egyetemes szolgáltató országos lefedettséggel kell hogy működjön. A szolgáltatón ak minden településen rendelkeznie kell kézbesítési és felvételi ponttal, tehát valamiféle postaüzemmel. (16.30) Az egyetemes postai szolgáltatás személyi, tárgyi feltételeit is meghatározza a törvény. Az egyetemes szolgáltatás célja, hogy az ország minden állampolgára lakóhelyétől függetlenül a szolgáltatást megfelelő minőségben és megkülönböztetéstől mentesen vehesse igénybe. Ezt egy picit részletezném is. Az egyetemes postai szolgáltató, az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szük séges hálózatát köteles úgy szervezni, hogy a felvételi pontok - bele nem értve a levélgyűjtő szekrényeket - ne legyenek légvonalban 5 kilométernél távolabb a lakosság 95 százalékától és légvonalban 10 kilométernél távolabb a lakosság 99,5 százalékától. Az egyetemes postai szolgáltató településenként legalább egy kézbesítési ponton, 25 ezernél nagyobb népességszámú településeken 25 ezer lakosonként legalább egy kézbesítési ponton köteles a levélküldemény és a hivatalos irat kézbesítését lehetővé tenni. Az e gyetemes postai szolgáltató levélgyűjtő szekrényt vagy más, a levélküldemények sérülésmentes és biztonságos felvételére szolgáló eszközt minden településen köteles fenntartani.
