Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1303 Ez a neoliberális szemlélet azt hagyta figyelmen kívül, hogy például a postai szolgáltatások esetében nemcsak az az érdekes, hogy egy adott kistelepülésen vagy éppen egy kisvárosban mennyire könnyen tudják például idős emberek, olyanok, akik egyébként az internet áldásait nem is élvezik, a küldeményeiket elküldeni, illetve fogadni az érkező küldeményeket, hanem ezeken a településeken a posta egy nagyon font os kulturális funkcióval is bír. Tehát akkor, amikor a postai közszolgáltatásokról beszélünk, nem lehet azt sem tekintet nélkül hagyni, hogy a posta mint intézmény, évtizedeken keresztül éppen a kistelepüléseken fontos közösségi funkcióval is bír. Az a fol yamat, amelyik a ’90es években elvezetett ahhoz a hisztériához, hogy a közszolgáltatásokat világméretekben piacosítani kell, az a Világkereskedelmi Szervezeten belül indult el valamikor a ’90es évek elején az akkori GATTon belül, és elvezetett oda, hogy létrehozták a szolgáltatáskereskedelmi világegyezményt, az úgynevezett GATSot, amit Magyarország 1998 elején kihirdetett. A GATSegyezmény keretén belül a különböző részes államok különböző piacnyitási felajánlásokat tettek. Magyarország ebben az időben, ahogy egyébként Scheiring Gábor képviselőtársam annak idején, 78 évvel ezelőtt ezt nagyon szemléletesen kimutatta, amikor a Védegylet keretében tiltakoztunk a GATSegyezmény és a magyar piacnyitási törekvések ellen, Magyarország például az oktatás és az egészségügy tekintetében tett ilyen felajánlásokat. Az a kórházprivatizációs roham, amit valamelyest a kórházprivatizációs népszavazás megállított, nem a véletlen műve volt. A helyzet viszont az, hogy 1998at követően egészen 2004ig, amikor a legtöbb sz ektor tekintetében az Európai Unió átvette Magyarország tárgyalójogosítványait a WTOn, a Világkereskedelmi Szervezeten, illetve a GATSon belül, a magyar kormányok tárgyaltak a piacnyitásról. És az a szomorú hírem van, hogy a rendszerváltás utáni magyar k ormányokat egy dolog biztosan összefűzte, hogy valamennyi kormány akkor, amikor különböző nemzetközi fórumokon felléptek, szolgai módon behajolt a különböző diktátumoknak, és tett piacnyitási ajánlatokat. Így tettek már 1998at megelőzően a magyar kormányo k, így tett a Hornkormány, így tett az első Orbánkormány, és így tett a Medgyessykormány is. Tehát a 2004et megelőző valamennyi kormányt felelősség terheli, és leginkább számadási kötelezettség terheli a magyar emberek előtt, hogy milyen felajánlásokat tett a GATSegyezmény keretén belül a különböző közszolgáltatások piacosítására. A postai szolgáltatások tekintetében viszont elöljáróban meg kell állapítanunk azt, hogy az eddig Magyarországon levezényelt vagy levezényelni megkísérelt liberalizációk közö tt ez a törvényjavaslat az egyik legjobb. Ezt azért állítom, mert önmagában a postai szolgáltatások jól szabályozott piacosítása adott esetben helyes és támogatandó. Ez a törvény tartalmazza azokat a garanciákat, bár érzésünk szerint nem kimerítően, amelye k alapján minden állampolgár, lakhelyétől függetlenül hozzáférhet a postai közszolgáltatásokhoz; az LMP számára ez a kulcskérdés. Számunkra nem egy hitbéli kérdés az, hogy lehete piacot nyitni, vagy sem, számunkra a kulcskérdés az, hogy minden magyar embe r, vagyoni helyzetre, lakóhelytől függetlenül a postai közszolgáltatásokhoz hozzáférhessen. Ez a törvény részletesen szabályozza a települési szintű hozzáférést - én itt az 5 kilométerenkénti egy posta szabályára, illetve a minden településen elhelyezett l evélszekrényekre gondolok , és gondoskodik arról, hogy a veszteséges tevékenység keresztfinanszírozható legyen a piacon jelen lévő nyereséges postai szolgáltatók kompenzációs alapba történő befizetéseiből. Ez a leglényegesebb momentum, hiszen akkor, amiko r az előző kormányciklus alatt az álbaloldali kormányok megkísérelték szétverni a különböző közszolgáltatásokat, a célpont mindig a keresztfinanszírozás intézménye volt. Abból nem lehet engedni, hogy a közszolgáltatások tekintetében az állam minden esetben , bármilyen szolgáltatási jószágról van szó, a keresztfinanszírozás intézményét fenntartsa. A törvény a piac felügyeletére nevesíti a hatóságot is, amely gondoskodni hivatott az univerzális szolgáltatások érvényesüléséről. Nem lesz mobilpostás rendszer, ni ncsen szó kistelepüléseken lévő posták bezárásáról, sőt a veszteségek megtérítésére rendszert állítanak fel - az 5 kilométeres szabályt
