Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1302 Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettő percre Baja Ferenc képviselő urat illeti a szó. (Z. Kárpát Dániel: A vezérszónoki körben?) Elnézést kérek! Akkor előbb meghallgatjuk Schiffer András képviselő urat, LMP. DR. SCHIFFER ANDRÁS , az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt az előttünk fe kvő törvényjavaslatról tárgyalunk, érdemes egy kicsit azt tisztáznia valamennyi parlamenti pártnak, hogy mit gondol a közszolgáltatásokról, illetve mit gondol arról a folyamatról, amelyik az elmúlt évtizedekben odavezetett, hogy világméretekben különböző t őkés csoportok kikényszerítik a közszolgáltatások területén is a piacnyitást. A Lehet Más a Politikának mint ökopártnak az az álláspontja, hogy a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségét biztosítani kell. Biztosítani kell azt, hogy például egy kis településen is mindenki szabadon és ugyanúgy, ahogy a nagyvárosokban a levélküldeményeit küldeni, illetve fogadni tudja, a kistelepüléseken is mindenki hozzáférhessen az oktatási, egészségügyi, szociális közszolgáltatásokhoz, hozzáférhessen a kulturális ja vakhoz. Az LMP számára ez a fontos. Számunkra az a fontos, hogy vagyoni helyzettől és lakóhelytől függetlenül az alapvető közszolgáltatásokhoz ebben az országban mindenki szabadon hozzáférjen. Mi nem gondoljuk azt, hogy a falu egy túlélt létforma lenne, ép pen ezért tartottuk botrányosnak évekkel ezelőtt, amikor egy faluromboló politika keretében elszólították az alapvető közszolgáltatásokat a magyar vidékről, a kistelepülésekről. Az LMP azt gondolja, hogy a közszolgáltatásokért az államot, illetve az önkorm ányzatokat felelősség terheli. Felelősség terheli azért, hogy a közösségi szolgáltatásokhoz a politikai közösség minden tagja, minden állampolgár egyenlő és megfelelő színvonalon férjen hozzá. És azt is gondoljuk, hogy ha és amennyiben megengedhető a közsz olgáltatások teljes liberalizálása, akkor kiteljesül egy olyan agyrém, amelyik gyakorlatilag fölöslegessé teszi az államot, megszünteti magát a demokráciát. Mi azért vagyunk annak ellenfelei, hogy a közszolgáltatásokat nyakló nélkül piacosítani lehessen, m ert ebben az esetben egyrészt kizárólag vagyoni helyzettől fog függeni az, hogy az emberek az emberhez méltó élet feltételeihez miként jutnak hozzá, és semmiféle olyan eszköz nem marad a köz, tehát az állam, illetve az önkormányzatok kezében, amivel az emb erek életminőségét javítani tudja, amivel a jólétet szolgálhatja. Éppen ezért mi ahhoz a kérdéshez, hogy egyegy közszolgáltatást érintően, konkrétan például a postai szolgáltatásoknál mennyiben megengedhető a piacnyitás, megvizsgáljuk az adott közszolgált atás természetét, és ehhez képest, illetve erre vetítve azt, hogy a piacnyitás meghatározott feltételek között mennyiben jár vagy éppen nem jár az adott közszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférés sérelmével. (16.20) Tehát számunkra egy dolog a fontos, hogy ha be is következik valamilyen módon egy korlátozott piacnyitás, hiszen itt ez a törvényjavaslat egy korlátozott piacnyitásról szól, ebben az esetben továbbra is biztosíthatóe az, hogy távoli - abaúji, ormánsági - kistelepüléseken is az emberek szabadon tudják küldeni, fogadni a küldeményeiket. Hogy egy kicsit visszatérjek a 2003as, 2004es vitákhoz, amelyek az akkori kispostafölszámolások kapcsán kerekedtek, amikor Ivádi Gábor képviselőtársunk mint kistelepülési polgármester, tiltakozásul fölgyújtott e gy postakocsit - és ki is lépett a Fideszből akkor , ennek okairól, gondolom, Varga miniszter úr részletesen tudja önöket tájékoztatni. Ebben az időben, 20032004ben felmerült az a gondolat, hogy tulajdonképpen nem is szükséges minden közszolgáltatást eg yenlően biztosítani a falvakban, és kiváltképpen nem szükséges biztosítani a postai szolgáltatásokat.
