Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről együttes általá... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ, a számvevőszéki és költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1244 a központi költségvetés hiánya a módosított összeget is meghaladóan, az eredeti előirányzat 2,8szerese lett. A hány GDParányos mutatóját 2,2 százalé kra tervezték és 6,2re teljesült. Ezt mondja az Állami Számvevőszék, mert ezt auditálta. Hát ezt kell elfogadnunk, mert az arra illetékes pénzügyi ellenőrző szerv ezeket közli velünk. Ezek után az államtitkár úr és a képviselő úr is itt emlegeti az eredmé nyszemléletű hiányt, hogy az EUnak viszont… Kérem szépen, itt, ebben a Házban nem az EUnak számolnak el, hanem a Magyar Országgyűlésnek, a magyar adófizetőknek, és a pénzforgalmi szemléletű hiányszámok nem azt mutatják, amit itt önök emlegetnek. Ez az eg yik probléma. A másik az államháztartás adóssága a GDPhez képest, ez a gyakran emlegetett mutató, ami gyakorlatilag változatlan lett 2010hez képest, mert ugye ez az eredmény, ami itt megszületett, 80,8 százalékos. Tudjuk, hogy ez ma éppen jobb ennél, kös zönhetően a forint erősödésének, de hát a forint árfolyama mozog, végül is mindig azon az árfolyamon kell kimutatni, amin a beszámoló készült, és a beszámolókészítés záró időpontjában az államháztartási adósság 80,8 százalék. Nem csökkent sajnos 2010hez k épest, annak ellenére nem csökkent, hogy itt ugye jelentős egyszeri többletbevétele volt a magyar büdzsének, amit sajnos elvitt a forintárfolyam gyengülése. Tehát ez sem teljesült. Tehát sem a hiánycél nem teljesült - nemhogy nem teljesült, hanem elment, n agyon elment pénzforgalmi szemléletben , és az államháztartás adóssága sem mondható teljesíthetőnek, pedig hát itt óriási erőfeszítéseket tett a tisztelt kormány; még azokat az aprópénznek tekinthető magánmegtakarításokat is besöpörte, amit a győri kanono k úr nagyon tisztességes fölajánlással tett. Ezek után nyilván nem fogok minden kritikai észrevételt elmondani, mert arra nem lesz időm most a kisebbségi vélemények integrálásakor, majd elmondom a vezérszónoki mondandómban. Az igazi nagy probléma, és aztán itt tulajdonképpen ezzel meg is indokoltam, hogy miért nem lehet elfogadni ezt a zárszámadást, hát kérem szépen, az állam vagyonával önök továbbra sem tudnak elszámolni. Tessék elképzelni egy magánháztartást, ahol a magánháztartás nem tudja, hogy mennyi a vagyona. Hát azt még úgy tudja, mennyi a jövedelme meg az adó, ki mit hoz haza, csinálnak egy családi költségvetést, de fogalmuk sincs, hogy mijük van, vane autójuk vagy hűtőgépjük, vagy már nem is tudjuk, mi van még a háztartásokban. 2011. december 31é re kapott határidőt a saját kormányától két minisztérium is - ha jól emlékszem, de egy biztosan - arra, hogy szíveskedjék az országleltárt elkészíteni, és az állam gazdálkodói és kincstári vagyonáról egy olyan katalógust, olyan katasztert készíteni, amiből mindenki, akit érdekel, megnézheti - képviselő vagy állampolgár, kutató, és így tovább , hogy ez a magyar állam milyen vagyonnal rendelkezik. Ráadásul naturáliákban kimutatni, amit lehet. Például a földet vagy az ivóvízkészletet, a gyógyvízkészletet, a n emzeti parkokat, és így tovább. Nincs ilyen. Nem képesek megcsinálni, több mint két és féléves kormányzás után képtelenek egy tisztességes országleltárt készíteni. Hát hogyan lehet egy zárszámadást elfogadni, ha nincs mögötte vagyon?! Tessék elképzelni egy társasági beszámolót: egy közgyűlés villámgyorsan meneszti a menedzsmentet, ha nem tud egy olyan pénzügyi beszámolót eléje tenni, amiből ki fog derülni, hogy mennyi a vagyona, milyen tulajdoni megoszlással rendelkezik a közgyűlés, a tulajdonos. Hát ezeket a számokat prezentálni kell, mert különben alkalmatlan a menedzsment arra, hogy gazdálkodási kérdésekkel foglalkozzon. Nem tudják sem a szűken vett kincstári vagyont, sem az állam gazdálkodói vagyonát hitelesen bemutatni, sem azokat a vagyonelemeket, nagy társaságokat, amelyek nem részei az államháztartásnak - hála az államháztartási törvénynek , hanem egy másik szférát képviselnek, a kormányzati szféra egy másik szeletét képviselik, ahol szintén óriási vagyoni eszközei vannak Magyarországnak, arról sincs semmiféle tudomásunk. Végül, de nem utolsósorban az a problémánk, tisztelt képviselőtársaim, hogy az Állami Számvevőszék jelentése nem nagyon segíti az Országgyűlést abban, hogy megítélje, hogy ez a zárszámadás most tulajdonképpen rendben vane vagy nincs . (11.30)
