Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről együttes általá... - DR. PUSKÁS IMRE, a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója:
1241 bevételről is akár, ami ebben az esetben azt jelentette, hogy a n yugdíjbiztosítási alapokból átkerültek a megtakarítások az állami nyugdíjbiztosítási rendszerbe, egyszeri bevételként ez is elszámolható bizonyos összevetésekben, meg lehet beszélni azokról a kiadásokról, ami egyrészről a MOLpakett vásárlását jelentette . (11.10) Számos önkormányzatnak ez az adósságtól való szabadulást, jelen esetben elsősorban a megyei önkormányzatok számára a fojtogató adósságtól való menekülést jelentette, de jelentette a kórházak számára a nagyon jelentős szállítói tartozások kiegyenl ítését. Tehát azt is látni kell, hogy ez a költségvetés elbírta azt, hogy ezeknek az egyszeri, jelentős kiadásoknak is fedezetet jelentett, és ezek az egyszeri kiadások bizony nagyon fontosak voltak, számos ágazat számára a levegőhöz jutást, a víz fölé ker ülést jelentette. Tehát azt hiszem, nem érdemes igazán azon lovagolni, hogy most akkor ez mennyi is. Azt hiszem, ez nagyon fontos, hogy Magyarország 3 százalék alatt van az államháztartás hiányát illetően, és ezeket a fontos kiadásokat is végre lehetett ha jtani 2011ben. Nézzünk egy további nagyon fontos területet, amely, azt gondolom, mindannyiunk számára és mindannyiunk életében is fontos. Ezt alapvetően úgy is megfogalmazhatnánk, hogy az emberek életminőségének a javítása vagy legalábbis az életminőség r omlásának a megállítása, merthogy alapvetően mégiscsak egy olyan gazdasági környezetben vagyunk, amely nem különösebben a szárnyalásra ösztönöz bennünket, meg kevéssé teszi lehetővé, hogy valóban olyanfajta lehetőségeket kínáljunk a polgáraink számára, ami azonnal és nagymértékben érezhető életminőségjavulást jelent. De mégiscsak történt ilyen, hiszen 2011. január 1jétől 16 százalékos Magyarországon a személyi jövedelemadó adókulcsa. Bár sokan természetesen - ezt tudjuk és tapasztaljuk - nem minden esetbe n azonnal és a 16 százalékos adókulcsnak köszönhetően jártak jobban, de azok számára, akik bizonyos kedvezményeket elveszítve valójában kevesebb jövedelemhez jutottak volna, arra többfajta kompenzáció rendelkezésre állt, a közszférától kezdve egészen a ver senyszféráig, hogy lehetőleg azok se járjanak rosszabbul, akik esetleg egy egyszerű matematikai számítás után végül is a hónap elején kevesebbet vittek volna haza, vagy a számlájukon kevesebb jelent volna meg. Összességében azért ne felejtsük el azt a muta tót, ami arról szól, ami azt jelzi, hogy az átlagjövedelmek, amelyekbe természetesen bele lehet és bele kell számítani a gyermekek után járó adóalapkedvezményt, 9,9 százalékkal növelte 2010hez képest az átlagjövedelmek mértékét, és ha ebből leszámítjuk a z inflációt, akkor ez egy 5,8es reálértéknövekedést jelent a jövedelmeket illetően. Tehát azért akkor, amikor tényekről beszélünk, érdemes ezt megemlíteni, érdemes ezt megállapítani, hogy bizony ez egy érzékelhető, a családok számára érzékelhető jövedele mnövekedést jelent, és e tekintetben talán kevéssé van jelentősége annak, hogy arra a folyószámlára milyen jogcímen ment több pénz, hogy az a 16 százalékos adókulcsnak köszönhetően ment, vagy éppenséggel a 16 százalékos adókulcsnak és a gyermekek után járó adókedvezménynek köszönhetően együttvéve, hiszen a pénzt az emberek nem ez alapján költik el, hogy milyen jogcímen kapták, hanem összességében. A lényeg, hogy ez növekedett az előző évhez képest. Nagyon fontos megjegyezni, hiszen sokan élnek közöttünk, ak ik már nem aktívak, akik a nyugdíjukból kell hogy fenntartsák magukat, és megállapíthatjuk, hogy ez a nyugdíj megőrizte a reálértékét, ennek az értékállóságát a költségvetés biztosítani tudta, tehát ilyen értelemben a nyugdíjasok életminősége sem romlott s zerencsére 2011ben. Ha ezeket a gondolatokat végigvisszük, akkor természetesen kell beszélnünk azokról is, akik nem tudnak munkát vállalni az elsődleges munkaerőpiacon soksok okból, egyrészről, mert ilyen munkát esetleg nem kínálnak, másrészről, mert ese tleg a képzettségük, a képességeik, esetleg az, hogy az ország melyik vidékén élnek, nem teszi ezt lehetővé. Nagyon fontos, hogy az a program, ami ezeknek az embereknek munkalehetőséget kínált, az elmúlt évben közel 270 ezer embert érintett, és a költségve tésben 60 milliárd forint állt ennek a célnak a megvalósítása érdekében rendelkezésre. Nos, tehát azt hiszem, ennek sok szempontból jelentősége, fontos jelentősége van, hiszen itt nemcsak arról van szó, hogy emberek nem segélyből, hanem a munkájuk által ju tnak jövedelemhez, és
