Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről együttes általá... - DR. PUSKÁS IMRE, a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója:
1242 jövedelemhez jutnak, képesek valamilyen módon a családjukat fenntartani, az életüket megoldani, hanem az a fajta mentális változás is, ami valóban nagyon fontos lehet, többek között annak érdekében is, hogy ezek az emberek igényét ére zzék annak, meg a lehetőségét is, és a képességét is megszerezzék annak, hogy ők ezen a bizonyos elsőrendű munkaerőpiacon is majd munkát találjanak. Sokan vannak ilyenek. 2011ben 7 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma, amely a pénzügyi, gazdasági válsá g bekövetkezte óta az első olyan év, amikor egy ilyen trendforduló bekövetkezett Magyarországon. Tehát azt hiszem, ez is egy nagyon fontos változás, és nagyon fontos mindannyiunk számára. Tudjuk, hogy sokat teszünk, igyekszünk annak érdekében tenni most is , éppen a tegnap elfogadott törvénymódosítások kapcsán is, amely arról szól, hogy szeretnénk, ha az emberek megőriznék, még jobb esetben pedig, akik jelenleg nem rendelkeznek munkával, azok munkához, munkalehetőséghez jutnának. Tehát ennek érdekében 2011b en is igyekeztünk sokat tenni, és igyekszünk természetesen ebben az évben is megtenni mindent, ami nyilvánvalóan a költségvetés lehetőségeit magában foglalja. Azt mondtam, hogy az ellátórendszer átalakítása is tetten érhető ebben a költségvetési törvényben , és ez egyrészt fontos önmagában ezeknek a rendszereknek a minősége és fenntarthatósága érdekében, másrészt pedig nyilvánvalóan a költségvetési, főleg kiadások szempontjából fontos. Tehát az oktatás átalakítása nyilván egyrészt elsősorban azért történik, hogy minden gyerek ugyanolyan eséllyel indulhasson, és minden gyerek magas minőségű oktatásban részesülhessen, de nem mellékesen azért az is szempont, hogy lehetőleg ez a jól szervezett, jó minőségű oktatás a szervezettségnek köszönhetően, esetleg kevesebb költségvetési forrásból is megoldható legyen. Mint ahogyan nyilvánvalóan 2011ben az a változás, ami abban nyilvánult meg az egészségügyben, hogy a kórházak jelentős része, a legnagyobb kórházak, hiszen azok megyei önkormányzati fenntartásban voltak, átke rültek az állam közvetlen fenntartásába, nos, ezek a lépések nem csak azért történtek, hogy egyrészt egy szervezettség, egy nagyobb tömeg kapcsán olyanfajta beszerzések történhessenek, olyanfajta racionalizálások történhessenek, amelyek a költségvetési kia dásokat csökkentik. Nyilvánvalóan ez a szervezettség, ez a szervezés azt a célt is szolgálja, hogy maga az egészségügyi ellátás, ebben az esetben a fekvőbetegellátás minősége javulhasson. Az átalakításnak egy nagyon fontos területe maga a közigazgatás, am ely 2011ben inkább még csak az államigazgatást érintette, leszámítva a megyei önkormányzatokat, hiszen megtörtént számos hivatal összevonása a kormányhivatalokba, és nyilvánvalóan itt is csak azokat az érveket, szempontokat tudom idehívni, amelyek ezt a m egvalósítást indokolták és sarkalták. Ez egyrészt a hatékonyabb működés - a hatékonyság alatt itt a minőségi hatékonyság értendő , másrészt pedig a gazdaságossági hatékonyság volt az a cél. Ha megnézzük a költségvetési zárszámadási törvényjavaslatot, akko r látjuk, hogy valóban olyanfajta döntések születtek, amelyek a kevesebb pénzből történő államigazgatási működést kívánták megvalósítani. Ez a folyamat zajlik ebben az évben is, és természetesen mindannyian tudjuk, hiszen a legtöbben valamilyen módon érint ettek vagyunk akár az önkormányzat működésében is, tudjuk, hogy ez a folyamat történik, zajlik, és valójában 2013. január 1jétől lesz az a döntő változás, amikor a járások felállásával az intézmények, soksok intézmény, többek között a közoktatási intézmé nyek nagyobb részben állami fenntartásba kerülése által ez a fajta nagy ellátórendszerátalakítás lezajlik, megtörténik. Ennek természetesen a hosszú távú költségvetési, remélhetőleg kedvező hatásait majd a későbbi zárszámadási törvényekben tudjuk igazán t etten érni. (11.20) Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy egy nem különösebben kedvező világgazdasági és európai gazdaságipénzügyi környezetben 2011ben a magyar költségvetés azokat az elvárásokat tudta teljesíteni, illetőleg az elvárásoknak meg tudott felelni, amelyek összességében azt a célt szolgálták, hogy az ország jelenbéli működőképessége, másrészt pedig a hosszú távú
