Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről együttes általá... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
1235 A nemzetgazdasági elszámolások kiadási és bevételi előirányzatai közül korlátozó minősítéssel a Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat, valamint a lakástámogatásokat láttuk el. A Nemzeti Földalap korlátozó minősítését a belső kontrollok hiányosságai, a nyilvántartások nem elégséges megbízhatósága, a belső szervezeti és működési hiányosságok indokolták. A lakástámogatásokkal kapcsolatban a korábbi évekhez hasonlóan idé n is egyes támogatási szerződések hiánya jelentette a problémát a pénzintézetekkel. Fontos előrelépés, hogy a szerződéseket 2011 novemberében végül megkötötte a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kincstár az érintett hitelintézetekkel, így erre a hiányosság ra reményeink szerint a továbbiakban nem kell majd felhívnunk a figyelmet. Ez több éve ismétlődő probléma megoldását jelenti. Ellenőrzésünk során kiemelt figyelmet fordítottunk az uniós támogatások felhasználására, valamint a támogatásokat kezelő szervezet működési kontrolljaira, ugyanis már a korábbi évektől negatív tendencia állapítható meg mind a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mind a fejezeti kezelésű előirányzatokról készített beszámolók minősítésében. Elutasító véleményt az uniós fejlesztések fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználásáról készült összesített beszámolóról adtunk. A megállapított hibák a számvitel területére, valamint az informatikai rendszerekkel kapcsolatos belső kontrollok rendszerhibáira voltak visszavezethetőek. A 2011es évben feltárt hibák egy részét az Állami Számvevőszék már korábban, ellenőrzései során is megállapította, és ezek gyökere messzebbre nyúlik vissza. Korlátozó záradékkal a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2011. évi beszámolóját láttuk el. Az itt megállapított hibák is mindenekelőtt a belső kontrollok nem megfelelő kiépítéséből adódtak. Az elkülönített állami pénzalapok és az Egészségbiztosítási Alap beszámolóit a könyvvizsgálók, illetve a Nyugdíjbiztosítási Alap konszolidált beszámolóját az Állami Számvevőszék látta el elfogadó véleménnyel. A Nyugdíjbiztosítási Alap működési beszámolójára 407 millió forint értékű utalvány téves elszámolása miatt korlátozó véleményt adtunk. (10.40) A működési és az ellátási beszámolók ellenőrzése során feltárt hibák és hiányosságok m iatt az alap konszolidált beszámolójához figyelemfelhívó megjelölést fűztünk; a Munkaerőpiaci Alap és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap esetében a belső ellenőrzés nem működött megfelelően. A zárszámadási ellenőrzés keretében - a beszámolók minős ítésén túl - az Állami Számvevőszék áttekintette az adott év költségvetésének végrehajtási folyamatát is. Megállapítottuk, hogy 2011ben a kormány élt azzal a széles körű felhatalmazással, amit az államháztartásról szóló törvény biztosított a gazdasági és politikai célok megvalósításához. Ennek jegyében a költségvetési törvényt többször módosították, a központi költségvetési hiány előirányzata 1577,2 milliárd forintra módosult, és a tényleges deficit végül 1741,6 milliárd forint lett. A hiány alakulását jel entős mértékben a központi költségvetés egyszeri kiadási tételei befolyásolták, azaz a MOLrészvények vásárlása, az Európai Bíróság év végi ítélete miatti áfavisszatérítés, valamint az önkormányzati alrendszertől és a MÁV Zrt.től átvállalt hitelek. A pén zforgalmi szemléletben és az egyszeri kiadási tételek kiszűrésével számított hiány a bruttó hazai termék 2,6 százaléka volt, az európai uniós metodika szerint kalkulált egyenleg 4,3 százalékos többletet mutatott. A központi költségvetés bruttó adósságállom ánya 20 955,5 milliárd forint volt 2011 végén, ami a GDP 74,6 százalékának felelt meg, az adósságráta a 2010es értékhez képest tehát 0,3 százalékponttal csökkent. Az államadósság alakulását kedvezőtlenül befolyásolta a devizaadósság árfolyamvesztesége, am it azonban kompenzált a magánnyugdíjpénztári rendszerből a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépők állampapírjainak bevonása. Az adósság komoly államháztartási, finanszírozási és nemzetgazdasági kockázatot hordoz, ezért örömteli minden olyan esztendő , amikor lazítani tudunk azon a bilincsen, amit a külső eladósodottság jelent.
