Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről együttes általá... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
1236 A 2011es év minden nehézsége ellenére ilyen volt, és reményeink szerint fontos mérföldkövet jelent majd az adósság alaptörvényben rögzített csökkentése felé vezető úton. Ugyana kkor szeretném felhívni arra is a figyelmet, hogy a még mindig magas államadósság a következő évek mozgásterét továbbra is fájdalmasan szűkre szabja. Az Állami Számvevőszék augusztusban hozta nyilvánosságra az államadósság alakulásával foglalkozó jelentésé t, amelyben rámutattunk, hogy 2006 és 2011 között igen jelentős mértékben, 8190 milliárd forinttal nőtt az adósságunk. Kiemelkedően nagy eladósodást hozott a 2006os és a 2008as év. Az előbbinél a csaknem 2000 milliárd forintos költségvetési hiá ny, az utóbbinál pedig a Nemzetközi Valutaalaptól lehívott első, több mint 1561 milliárd forintos hitelrészlet devizabetétként való elhelyezése miatt ugrott meg az adósságmutató. Különösen aggasztó, hogy magas a külföldiek felé fennálló kötelezettség arány a, illetve alacsony az adósság hátralévő, rövidebb futamideje. Így az idén 4000 milliárd forintot kellett, illetve kell törlesztenünk, 2013ban és 2014ben pedig évente 30003000 milliárd forintot. Ezek az összegek mind hiányoznak a fejlesztések és a beruh ázások területéről, az adósság tehát még most is komolyan hátráltatja a magyar gazdaság felívelő pályára állását, így további csökkentése nemzetgazdasági érdek. Tisztelt Ház! A zárszámadás a költségvetés tervezésének, illetve ahhoz kapcsolódóan az Állami S zámvevőszék költségvetési véleményének is egyfajta kontrollja. A költségvetés teljesülése tükröt tart nemcsak a tervezők, hanem a számvevők elé is, kiderül, hogy valósággá váltake azok a veszélyek, amelyeket a Számvevőszék a tervezési időszakban nevesítet t - ebben az esetben még 2010 őszén. A mostani ellenőrzésünk tapasztalatai alapján az Állami Számvevőszék adókkal kapcsolatban tett megállapításai 98,7 százalékban igazolódtak. Szinte kivétel nélkül elmaradás volt azoknál az adónemeknél, amelyeket a tervez éskor kockázatosnak minősítettünk. Az eredeti költségvetési tervezetnél kevesebb lett a bevétel a társasági adóból, a hitelintézeti járadékból, az általános forgalmi adóból, a jövedéki adóból és az illetékbevételből is. Immár tényszámokkal is igazolható te hát, hogy jobb minőségű lett volna a 2011es költségvetés tervezete, ha figyelembe veszik a Számvevőszék felvetéseit, figyelmeztetéseit. Kedvező fejlemény ugyanakkor, hogy megtört egy évek óta tartó negatív tendencia, és tavaly csökkent a Nemzeti Adó- és V ámhivatal által kezelt hátralékok állománya. A 2011. év végi 2268,2 milliárd forint hátralék 3,9 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ez azért is különösen üdvözlendő az Állami Számvevőszék szempontjából, mert egy évvel ezelőtt épp a Számvevősz ék hívta fel a figyelmet a magas hátralékállományra, illetve arra, hogy ebből adódóan az adóhatósági munka hatékonyabbá tételével érdemben javítható az államháztartás helyzete. A felülről nyitott kiadási tételekre évek óta kiemelt figyelmet fordítunk. Ezek az előirányzatok azért kockázatosak, mert a tényleges kiadási összeg módosítása nélkül eltérhet az előirányzattól. Ez azt jelenti, hogy szinte észrevétlenül elszállhat a hiány. Jó hír, hogy 2011ben a tervezettnél 7,6 százalékkal kevesebb volt ezeken a so rokon a kiadás, azaz a kockázat végül is nem vált valóssággá. Ezek a tételek ezzel együtt természetesen továbbra is kockázatosak, így az Állami Számvevőszék a jövőben is fel fogja emelni szavát, ha ezek az előirányzatok túl nagy részarányt képviselnek, és ezzel veszélyeztetik a költségvetési célok teljesülését. Különös figyelmet fordítottunk az idei jelentésünkben a költségvetésben megjelenő európai uniós forrásokra. Ezek a tételek egyrészről szinte az egyetlen központi fejlesztési forrást jelentik ma Magya rországon, másrészről pedig rejtett kockázatokat is hordoznak. Az utóbbit támasztották alá az Állami Számvevőszék önkormányzati jelentései, amelyek szerint a nem megfelelően felhasznált és nem körültekintően lehívott uniós pénzekhez kötődő fokozott önerőig ény növelte a pénzügyi kitettséget. Ezért is vallom és hangsúlyozom minden fórumon az Állami Számvevőszék elnökeként, hogy nem elkölteni, hanem befektetni kell ezeket a pénzeket. Egyértelműen gondot jelent ezzel együtt, hogy jelentős lemaradásban van az or szág az uniós pénzek felhasználásában, miközben a 200713as uniós költségvetési időszak a végéhez közeledik.
