Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről együttes általá... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
1234 Meggyőződésünk, hogy jelentéseinket nem az oldalszám minősíti, hanem a megállapításainkat megalapozó munka mennyisége és minősége. De miu tán a múlt évben ez a vita lefolytatódott, ezért nyilván igyekeztünk ezt az igényt figyelembe venni. Márpedig ebben a tekintetben jelentős fejlődésen ment keresztül a Számvevőszék. Az idei zárszámadási jelentésünk ugyanis egy komoly, módszertani és munkasz ervezési megújulás terméke. Az idén több területet ellenőriztünk, mint korábban, ellenőrzéseink mélyebbre ástak az eddig megszokottnál, erőforrásainkat pedig hatékonyabban használtuk fel. Komoly előrelépés, hogy növelni tudtuk az ellenőrzésünk lefedettségé t. A számvevők a központi költségvetés bevételi főösszegének 96 százalékát, illetve kiadási főösszegének 91 százalékát ellenőrizték. A lefedettség mind a két viszonylatban nőtt 2010hez képest. Idén 81 intézménynél végeztünk helyszíni ellenőrzést, ami több mint duplája az egy évvel ezelőttinek; minősítettünk 76 költségvetési beszámolót, valamint a költségvetés közvetlen kiadási és bevételi előirányzatait. Az Állami Számvevőszék stratégiai célja a költségvetési szervek teljes körű ellenőrzése. Fontos újdonsá g, hogy minősítettük a Belügyminisztérium 35 intézményének beszámolóját, így a teljes fejezetről véleményt tudtunk mondani. A zárszámadás vizsgálatához kapcsolódva hét külön ellenőrzés keretében elvégeztük további 13 költségvetési szerv beszámolójának a mi nősítését is, amely szintén hozzájárult a lefedettség bővítéséhez. Az idei volt az első év, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap beszámolóit szintén az Állami Számvevőszék auditálta, ahogy azt önök meghatározták. Az Egészségbiztosítási Alapnál az idei évre még érvényes könyvvizsgálói szerződés volt érvényben, így ezen a területen a könyvvizsgálat módszerének megfelelőségét és a jogszabályok betartását ellenőriztük. A zárszámadás ellenőrzéséhez kapcsolódva önálló jelentést készítettünk a belső kontrollrendszer, a belső ellenőrzés szabályszerűségével, valamint a költségvetés fejezeti kezelésű előirányzatai tervezésével és évközi módosításaival kapcsolatban. Ezeket az ellenőrzéseket is a zárszámadás vizsgálatában részt vevő számvevők végezték, ami hatékony munkavégz ést és sikeres létszámgazdálkodást jelentett. A vonatkozó jelentések nyilvánosak, és letölthetőek az ÁSZ honlapján. Most pedig engedjék meg, hogy ismertessem a zárszámadási jelentésünk legfontosabb megállapításait. A zárszámadási jelentés mindenekelőtt a k öltségvetés végrehajtásának minőségéről, jogszabályoknak való megfelelőségéről szól. Értékelnünk kellett egyrészről, hogy a beszámolók és az elszámolások megbízható és valós képet adnake a vagyoni és a pénzügyi helyzetről. Meg kellett ítélnünk másfelől, h ogy betartottáke a költségvetési törvény végrehajtása során a vonatkozó jogszabályokat. Arra is kitértünk, hogy időarányosan teljesülteke a Széll Kálmántervben és a konvergenciaprogramban 2011re kitűzött célok, feladatok. Ellenőrzésünk fő konklúziója, hogy a beszámolók megbízhatósága jelentős javulást mutat a korábbi évekhez viszonyítva. Míg 2009ben három, 2010ben pedig kettő elutasító minősítést adott az Állami Számvevőszék, ezek száma 2011re egy darabra csökkent. A korlátozó minősítések száma 2009ben és 2010ben tíztíz volt, ehhez képest a 2011. évi beszámoló közül csak egy kapott ilyen minősítést. Mindez különösen annak fényében jó eredmény, hogy az ellenőrzésünk lefedettsége javult, vagyis több beszámolóra volt rálátásunk. A beszámolók megbízhat ósága első hallásra talán lényegtelen technikai kérdésnek tűnhet, de kiemelkedően fontos területről van szó, nem képzelhető el ugyanis az ország közpénzügyeinek rendbetétele anélkül, hogy tisztán látnánk a költségvetés pénzügyi helyzetével kapcsolatban. A közpénzügyek hatékonyabbá és eredményesebbé tételéhez elengedhetetlen, hogy a döntéshozók megbízható és valós képpel rendelkezzenek a költségvetés egészével, illetve alrendszereivel kapcsolatban. A 2011es költségvetés végrehajtása pedig azt mutatja, hogy bár még van tennivaló, de megtettük az első lépéseket a helyes irányba.
