Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről együttes általá... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - PLESCHINGER GYULA nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1231 megteremtését és az önerőprobléma megszüntetését célozta. Az Új Széchenyiterv 2011. évi kifizetései gyorsultak ugyan a 2010. évhez képest, azonban a projektek beindítása és hatékony megvalósítása tov ábbra is prioritást kell, hogy élvezzen. A különböző támogatási jogcímeken mintegy 913 milliárd forint összegű uniós forrás felhasználása történt meg. Ehhez hozzávéve a költségvetésen kívüli agrártámogatásokat, az összes uniós támogatásfelhasználás 2011. é vi összege 1110 milliárd forintot tett ki. Az Unió költségvetése felé teljesítendő nemzeti hozzájárulásunk 233 milliárd forintot ért el, ami a felhasznált támogatások körülbelül egyötöd része. Az ország nettó pozícióját vizsgálva kijelenthető tehát, hogy a bejövő uniós források jóval meghaladják a közös költségvetésbe történő befizetés összegét. Tisztelt Országgyűlés! A helyi önkormányzatok jelentős szerepet töltenek be a közfeladatellátásban. Mintegy 1,3 millió gyermek, tanuló neveléséről, oktatásáról, a s zociális és gyermekvédelmi rendszerben közel 300 ezer fő ellátásáról gondoskodnak, számos kulturális és közművelődési kötelezettséget teljesítenek az állampolgárok mindennapi ügyeinek intézése mellett. A helyi önkormányzatok a 2011. év során mintegy 3800 m illiárd forint bevétellel gazdálkodtak, ami 1,7 százalékkal haladta meg az előző évit. Az államháztartás ezen alrendszerének költségvetési egyenlege 2010hez képest látványosan javult: a 2010. évi 232 milliárd forint hiányhoz képest 2011re 143,5 milliárd forint többletet mutat. Igaz, a jelentős szufficitben a megyei önkormányzatok adósságkonszolidációjának egyszeri hatása is szerepet játszott, de az alrendszer költségvetése még enélkül is egyensúlyban volt. Mindez alapvetően a gazdasági környezethez alkalm azkodó, szigorú helyi gazdálkodás következménye. Nagyon lényeges, hogy az önkormányzatiságot kifejező helyiadóbevétel 4,4 százalékkal lett több a 2010. évinél. (10.20) Az ennek döntő részét, mintegy 80 százalékát kitevő helyi iparűzésiadóbevétel meghalad ta a 457 milliárd forintot, ami 14,2 milliárd forinttal magasabb, mint a 2010. évi, jelezve a gazdaságban meginduló aktivitást. Évek óta kiemelt figyelmet fordítunk a helyi önkormányzatok adósságállományának alakulására, mely a 2011. év végére 1200 milliár d forint alá csökken, azaz az előző évi 96 százalékára. Ebben a gazdálkodás takarékosabbá válásán túl a megyei önkormányzatok adósságkonszolidációja is szerepet játszott, és ellensúlyozta a devizaárfolyamok alakulásának kedvezőtlen hatását. Az adósságállom ányon belül felefele arányt képviselt a kötvényállomány és a hitelállomány. Ez utóbbin belül különösen a rövid lejáratú hitelek mérséklődése figyelhető meg. Ennek likvid hitel része az előző évinek töredékére zsugorodott. Ebben az a kormányzati törekvés i s tetten érhető, hogy az év végén a likvid hitelek kiváltására rendkívüli támogatásban részesültek az önkormányzatok. Az önkormányzatok jelentős összegű pénzkészletmaradványa közel 393 milliárd forint, döntően kötelezettségvállalással terhelt. Több önkorm ányzatnál, főleg egyes jobb pénzügyi helyzetben lévő városoknál, ahol tavaly nagyobb összegű többletbevétel realizálódott, a pénzmaradványok tartalékolási szándékkal képződtek a következő évek fejlesztéseit finanszírozandó. Áttekintve e szféra gazdálkodásá nak egészét, igazolva látjuk azokat a lépéseinket, melyek az önkormányzatok 2013. évi feladatellátásának és finanszírozási rendszerének átalakítását célozták. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy röviden kitérjek a társadalombiztosítás két pénzügyi al apja 2011. évi költségvetésének teljesítésére. Az alapok tervezett együttes hiánya 88,7 milliárd forint volt, a tényleges hiány ennél közel 5 milliárd forinttal kevesebb lett. Az alaponkénti részletezés a következő képet mutatja. A Nyugdíjbiztosítási Alap 2011. évi költségvetése a törvényi előírásnak megfelelően egyensúly biztosításával került megtervezésre. A teljesítés ettől csak minimális mértékben tért el, a hiány mindössze 0,2 milliárd forint volt. Az alap bevételei döntően két forrásból származtak, a meghatározó nagyságú részt képező járulékbevételek adták az összes bevétel 87,6
