Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről együttes általá... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - PLESCHINGER GYULA nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1232 százalékát, a másik jelentős tétel a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból érkezett pénzösszeg volt, ami az összes bevétel 11,9 százalékát tette ki. Ez a bevétel volt hiva tott pótolni a korábbi években biztosított, a központi költségvetésből különféle jogcímeken érkezett támogatásokat. A teljesítés 69,8 milliárd forinttal volt kevesebb a módosított előirányzatnál, amit az magyaráz, hogy év közben az alap költségvetési pozíc iója kedvezőtlenül alakult a tervezettnél, ezért nem volt szükség a teljes tervezett összeg átadására. A nyugellátási kiadások 2011. évi alakulását a következő lényeges folyamatok befolyásolták. Az év során a törvényi előírásoknak megfelelően két alkalomma l került sor nyugdíjemelésre. Januárban 3,8 százalékos mértékű emelés történt, ami a teljes évet tekintve közel 106 milliárd forinttal növelte a nyugdíjkiadást. Az emelésben 2 millió 666 ezer fő részesül, de figyelembe véve a kiegészítő ellátásban részesül ők 653 ezer fős létszámát, az emelés összesen 3 millió 319 ezer ellátásra terjed ki. Az év novemberében további 0,5 százalékos kiegészítő nyugdíjemelésre került sor. Ez a mérték a már említett januári 3,8 százalékos emelés és az éves várható 4,3 százalékos nyugdíjas fogyasztói árnövekedés különbözeteként adódott. A költségvetés lehetőséget adott a méltányossági nyugdíjemelésre, méltányossági jogkörben történő nyugdíjmegállapításra, valamint egyszeri segély folyósítására. A méltányossági ellátások mintegy 6 7 ezer ember életviszonyait befolyásolták kedvezően. Jelentős eredménynek tekinthető, hogy az előzőekben felsorolt emelések eredményeként 2011ben a nyugdíjak megőrizték reálértéküket. A kormány szándéka e tekintetben hivatalba lépése óta töretlen. 2011. j anuár 1jétől egy új ellátási formát vezettünk be, ami lehetővé tette, hogy a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők életkoruktól függetlenül öregségi nyugellátást kaphassanak. Az ellátást 16 ezer fő vette igénybe. E kiadások összege 26,3 milliárd forint ot tett ki. Tisztelt Országgyűlés! Az Egészségbiztosítási Alap 83,4 milliárd forint hiánnyal zárta a 2011. évet, ami az eredeti előirányzathoz képest 5,3 milliárd forinttal, a törvényi módosított előirányzathoz viszonyítva pedig 4,2 milliárd forinttal kedv ezőbb. A 2011. évi bevételek mintegy 32 milliárd forinttal teljesültek túl a törvényi bevételi főösszeghez képest. Az alap bevételei elsősorban két forrásból származtak: az összes bevétel 49,3 százalékát kitevő járulékbevételekből és a hozzájárulásokból, v alamint a központi költségvetési hozzájárulásból, mely az összes bevétel 45,8 százaléka volt. A járulékbevételeken és hozzájárulásokon belül kiemelendő a munkáltatói és a biztosítotti egészségbiztosítási járulék, melyből mintegy 595 milliárd forint befizet és realizálódott, valamint az egészségügyi hozzájárulás, melyből az előirányzathoz viszonyítva jelentős összegű, 18,4 milliárd forint többletbevétel keletkezett. A központi költségvetési hozzájárulások 99 százaléka a központi költségvetésből járulék címen átvett pénzeszköz. Ezt azon személyek után fizeti a költségvetés az alapnak, akik nem kötelezettek egészségbiztosítási járulék vagy egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, de jogosultak egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. A harmadik csoport ba tartozó bevételek együttes súlya az összes bevétel mintegy 5 százaléka. Ezen belül a legtöbb bevétel a gyógyszergyártók és forgalmazók befizetéseiből keletkezett közel 60 milliárd forint összegben. Az alap 2011. évi kiadásainak törvényi módosított előir ányzathoz módosított 28 milliárd forint összegű túllépése alapvetően a természetbeni ellátások többletkiadásainak és a pénzbeli ellátásokban elért megtakarításoknak az együttes eredménye. A pénzbeli ellátásoknál az előirányzathoz viszonyított mintegy 31 mi lliárd forint megtakarítás közel kétharmad része a táppénzkiadásoknál jelentkezett a szabályváltozásokból eredően. A természetbeni ellátásoknál kiemelendő, hogy a gyógyítómegelőző ellátásra a tervezetthez képest 36,8 milliárd forinttal több kiadás jutott. Így a kormány intézkedése eredményeként sor került az egészségügyi intézmények tartozásállományának csökkentésére 27 milliárd forint konszolidációs támogatás kiutalásával.
