Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről együttes általá... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - PLESCHINGER GYULA nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1230 Itt kell megjegyeznem ugyanakkor, hogy amennyiben az árfolyam változásának hatását kiszűrjük az államadósság mértékének meghatározásából, akkor a 2011. év végi államadósság pusztán 76,5 százalékra adódik. Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya a meg nem tervezett egyszeri tételek nélkül 627,3 milliárd forint lett, mely a GDP 2,2 százaléka. A magyar költségvetési törvény szerinti hiányc él a nem tervezett egyszeri tételek nélkül ezáltal jóval az elvárt mérték alatt teljesült. A hiány kedvező alakulásához nagymértékben hozzájárult az, hogy a kormány februárban az államháztartási egyensúly megőrzéséhez szükséges intézkedésekről döntött, mel yek mintegy 250 milliárd forint nagyságú hiánymegtakarítást foglaltak magukba. A stabilitási tartalék legnagyobb tételét a kormány irányítása alá tartozó szervezeteknél, így a minisztériumoknál bejelentett, összesen mintegy 187 milliárd forintos zárolás te tte ki. A zárolt előirányzatok később véglegesen törlésre kerültek. Ezenfelül a kormányhatározat a saját bevételből gazdálkodó, a kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerveknek befizetési kötelezettséget írt elő, valamint kiadási megtakar ításokról is intézkedett. A 2011. évi költségvetési törvény módosításával sor került a kormány irányítása alá nem tartozó fejezeteknél, az úgynevezett alkotmányos fejezeteknél és a Médiaszolgáltatástámogató és Vagyonkezelő Alapnál tartalékképzés elrendelé sére, továbbá többletbefizetés előírására a teljes mértékben saját bevételből gazdálkodó intézményeknél. 2011 szeptemberében a kormány további, összesen mintegy 100 milliárd forintot kitevő egyensúlyjavító intézkedéseket hozott. Idetartozik az eszközbeszer zési tilalom elrendelése, a kiadási előirányzatok további zárolása, az adóbeszedési hatékonyság javítása, a játékadó, valamint a dohány, az alkohol és a gáz jövedéki adójának emelése, továbbá a többletosztalékbevétel előírása. A kormány által megtett évkö zi intézkedések együttesen biztosították azt, hogy egyrészt lehetőség nyíljon egyszeri kiadást jelentő gazdaságélénkítő intézkedések megtételére, tőkeemelésre, adósságátvállalásokra, részvénycsomagvásárlásra, másrészt pedig a kitűzött uniós módszertan sze rinti államháztartási hiánycsökkentés megfelelő ütemű folytatására. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy az államháztartás alrendszereinek gazdálkodásáról is ejtsek szót. A központi költségvetési szervek gazdálkodása minden évben önálló témaké nt jelentkezik a törvényjavaslat vitája során. Röviden a helyzetükről. A központi költségvetési szervek és a fejezetek által kezelt egyes jogcímeken megjelenő programok, feladatok, támogatások 2011. évi támogatással és saját bevétellel fedezett kiadása 473 0,7 milliárd forintra teljesült, mely összeg 525,9 milliárd forinttal, mintegy 12,5 százalékkal több a 2010. évi teljesítésnél. Ugyanakkor az év végi aktuális kiadási előirányzathoz viszonyított kifizetés 83,5 százalék volt. A központi költségvetési szerve knél és a fejezeti kezelésű előirányzatoknál együtt 558 milliárd forint előirányzatmaradvány keletkezett. A tárgyévi és az előző évi igénybe nem vett előirányzatmaradvány 602 milliárd forint, ami 18 milliárd forinttal, 3 százalékkal kevesebb, mint a 2010 . évi. A teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottaknál a rendszeres személyi juttatásokra 713,2 milliárd forintot fordítottak, az eredeti előirányzatnál 8,9 százalékkal kevesebbet. A foglalkoztatottak éves átlagos létszáma az előző évihez képest 3,7 száza lékkal nőtt. Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió költségvetéséből 2011 folyamán közel 1500 milliárd forint érkezett Magyarországra, mely elsősorban kulturális beruházásokat, a terület- és vidékfejlesztési célok megvalósítását, valamint a költségvetésen kívüli agrártámogatásokat finanszírozta. Az így átutalt uniós források a GDP több mint 5 százalékát tették ki. A hétéves programozási periódus végéhez közeledve a kormány kiemelten kezeli az uniós támogatások felhasználásának gyorsítását, a maximális forrá sfelhasználást. Ennek érdekében számos olyan döntés született, amely az operatív programokon belüli átcsoportosítási lehetőségek felülvizsgálatát, az akciótervekben szereplő pályázatok azonnali meghirdetését, a többletkötelezettségvállalásról szóló eljárá srend kidolgozását, az egyszerűbb jogszabályi környezet
