Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 1 (223. szám) - Új bizottsági alelnök és tag megválasztása - A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes sürgős eljárásban történő összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (Dr. Latorcai János): - PÁLFFY ISTVÁN (KDNP):
1167 Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a vitát egy online számmal kezdjem: az online szerencsejátékiparban éves szinten 400 milliárd dollár fordul meg a világon; ez annyit jelent, hogy körülbelül 100 000 milliárd forint, vagyis a magyar GDP több mint háromszorosa; tehát egy év alatt csak az online világban a magyar GDP háromszorosa. Ezzel azt is jelzem, hogy számok igenis elérhetők ezen a téren, egy kis utánjárással mindenki megtal álhatja ezeket. De a szerencsejáték fogalma árulja el igazából filozófiailag és elvileg azt, hogy hogyan kell ehhez hozzáállnunk, és hogy a kereszténydemokraták hogyan állnak hozzá ehhez a kérdéshez. A szerencsejáték, tisztelt képviselőtársaim, nem más, mi nt egy nullaösszegű játék, és csak egymás kárára növelhetik a nyereményeiket az abban részt vevő szereplők. Itt a kulcs az, hogy csak egymás kárára, tehát a játékszervező a játékos kárára és vice versa, illetve az állam és a közösség kárára is. Az állam ká rára akkor, amikor az állam a monopólium egy részéről lemond, akkor jelentős kötelezettségei vannak az ellenőrzéssel, az adóbehajtással, és jelentős költségei vannak a közösség gyógyításával, az egészségügyi kiadásokkal, az ehhez kapcsolódó bűnözés felszám olásával és a büntetésvégrehajtással. Tehát egy nagyon összetett, komplex kérdésről van szó, amiben egyértelmű, hogy nemcsak a játékban részt vevők egymás kárára nyernek, hanem a játék szervezésével és lefolytatásával az állam és a közösség, tehát mindann yiunk közös kárát képezik. Ehhez képest az a 30 milliárd forint adóbevétel, amiről a magyar állam lemond, igazán semmiség, ráadásul a bírálatok és ellenzéki képviselőtársaink felvetései négy szempont köré csoportosultak, és ebből az első a kieső bevétel vo lt. Csakhogy itt egy alapvető paradigmaváltásról van szó. A lényeg az, hogy az a körülbelül 100 milliárdos éves forgalom, amely ebbe a pénzautomata- és játékteremiparba bemegy, innentől kezdve egy felszabaduló tétel. Ez azt jelenti, hogy ez a 100 milliárd forint ott marad azoknak a kezében, akik eddig ezt elvitték a játékterembe és ott bedobálták a félkarú rablókba és a játékautomatákba. Ez a pénz azzal, hogy az embereknél marad, jó eséllyel a fogyasztás más szegmenseibe indul el: családfenntartásra, létfen ntartásra, a belső fogyasztás növelésére, és más szektorokban képez olyan növekedést, ami az ottani adóbevételek révén rekompenzálja az említett 30 milliárdos - de teljesen mindegy, hogy most milyen számról beszélünk - bevételkiesést, amit önök reklamálnak . Tehát egy másik oldalról visszajön ez a pénz, de önök ezt mindig hajlamosak elfelejteni. A munkahelyek tekintetében: a Magyar Szerencsejáték Szövetség megjelentetett egy olyan adatot, hogy ezzel nagyjából 15 ezer munkahely kerül veszélybe. De ha megnézzü k, hogy hány játékautomata maradt meg a 2011. novemberi bejelentés után, akkor azt kellene látnunk, hogy minden automata mellett négy ember dolgozik, tehát ott áll fizikailag és ott dolgozik. Csakhogy ez nyilvánvalóan nem így van, egy automata üzemeltetésé hez még egyetlen ember sem szükséges. Sokkal inkább fordított ez a szám, tehát ha azt hallanám, hogy egy ember négy automatát üzemeltet, akkor azt mondanám, hogy ebben talán van némi valóság, vagy ennek köze van a realitáshoz. Nyilvánvalóan nem így van, ez egy légből kapott szám, ezért kérem szépen, ne hivatkozzanak arra, hogy ez ennyi meg annyi munkahely elvesztésével járna. Felmerül az is ilyenkor, hogy a feketegazdaságba terelődik a játékszervezés. Csak hát éppen az a lényeg, hogy egészen más kapacitásai szabadulnak fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az ellenőrzésre, annak a NAVnak egyébként, amelyik a tavalyi esztendőben a játékiparnak ezt a szegmensét több mint 15 ezer alkalommal ellenőrizte. Gondoljanak bele, tisztelt képviselőtársaim, hogy milyen el lenőrzési szint alatt van ez az iparág, vagyis ezt a bizonyos ellenőrzési kapacitást arra is fel lehet használni, hogy az ilyen illetéktelen vagy illegálisan szervezett játékokat kiszűrjék. Nem beszélve arról, hogy a tiltott szerencsejáték szervezése bűncs elekmény, innentől kezdve a rendőrségnek is jelentős szerepe van abban, ha ez az ágazat elindulna a feketegazdaság irányába - amire, mondom, a magam részéről nem látok nagy lehetőséget , akkor rendőri üggyé váljon. Hogy miért most? Ez egyértelmű, hiszen h a jól megnézik az említett és hivatkozott, tavaly született jogszabályt, itt arról van szó, hogy októberben indult volna az az integrált ellenőrzési
