Országgyűlési Napló - 2012. évi nyári rendkívüli ülésszak
2012. június 18 (203. szám) - A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazása - A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (Jakab István): - DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
95 megoldás tekintetében. A munkaadó az, aki diktál, a munkavál laló az, aki bizonyos értelemben elszenved. Éppen ezért alapból már a munka törvénykönyve elfogadása is - mint mondtam - szégyenletes és gyalázatos, hiszen kiszolgáltatottságot növel, persze önök a rugalmasságra hivatkoznak. Én azt gondolom, helyénvaló az, ha a rugalmasságra való hivatkozás kapcsán szélesítik a kapukat, de mellette a biztonságot is meg kellett volna teremteni. Milliókat érint a munka törvénykönyve és a munka törvénykönyvének az átmeneti szabályozása, de önök ezt mégis egykét éjszaka leple alatt rendezik el, mintha semmitmondó törvényekről lenne szó. Valójában egyet üzennek a társadalom felé: az emberek többet dolgozhatnak akár kevesebb pénzért is. Ez az üzenet benne van abban a szabályozási rendszerben, amely a munka törvénykönyvében és az átmeneti rendelkezéseken keresztül megíródott és elfogadásra kerül önök által. Igen, az, aki ma nem tud olyan szintű tisztes jövedelemre szert tenni, amiből normálisan meg lehet élni és családokat lehet eltartani, az még inkább elszenvedője lesz a történet nek az elkövetkezendő időszakban. Ez a munka törvénykönyve és az átmeneti rendelkezési szabályozás is ezt erősíti meg. Azt erősíti meg, hogy aki szegény, aki kiskeresetű, az lehet még szegényebb, aki tehetős, az az önök jóvoltából fakadóan pedig ennek a sz abályozási rendszernek a keretéhez illesztetten és egyéb más kiegészítő szabályozásokból fakadóan eljuthat oda, hogy még tehetősebbé válhat. Azt gondolom, hogy ez egy paradoxon helyzet. Azt gondolom, hogy ez egy olyan szituáció, amellyel ha majd szembenézn ek józan gondolkodással felruházottan néhány esztendő elteltével, amikor már nem hatalmat gyakorolnak, hanem amikor már józanul is gondolkodhatnak a képviselőtársaim, akik ma gombnyomásra vannak ítéltetve, akkor fognak szembesülni azzal, hogy mit is csinál tak. Akkor fogja elönteni a szégyenpír az orcájukat. Úgyhogy összességében csakis azt akarom mondani önöknek, hogy akkor, amikor Magyarországon, mondjuk, egy folyóméternyi sínpár felújítását lehet 1,3 millió forintért csinálni, akkor olyan munka törvénykön yvét és átmeneti rendelkezési szabályozást életre hívni, amit most fognak hitelesíteni, ez az egyik legnagyobb gyalázatok körébe tartozik. Úgyhogy ehhez kívánok önöknek sok sikert. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK ( Jakab István) : Tisztelt Országgyűlés! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a záróvitát lezárom. Megkérdezem Czomba Sándor államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni. Igen. Megadom a szót, államtitkár úr. DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi ál lamtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban egy nagyon fontos törvény zárószavazása előtt vagyunk. Mind a munka törvénykönyve, mind az átmeneti rendelkezések egy rendkívül fontos és a munka világát hosszú évekig m eghatározó alaptörvény. Tény és való, hogy ami jelen pillanatban előttünk van, a módosítóknak - bár az élet diktálta és az élet fogta a kezünket akkor, amikor ezeket a módosítókat ide, a parlament elé hoztuk - van olyan pontja, amely nem egyértelműen koher eciamódosításként szerepel a tervezetben, ezért a javaslat az, hogy azokat a pontokat, amelyeket Kara képviselő úr a támogatotti sorból kivenni javasol, kormányoldalról is támogatjuk. De konkrét kérdések hangzottak el, engedjék meg, hogy néhány gondolatot megosszak önökkel ezekkel kapcsolatban. GaudiNagy Tamás képviselő úr jelezte, hogy ez hadüzenet a munkaerőkölcsönzőknek. Szeretném jelezni, tisztelt képviselő úr, hogy ma Magyarországon nagyságrendileg 130 ezer embert foglalkoztatnak munkaerőkölcsönzők. Ez az a szegmens, ahonnan, amikor válság van, először leépítenek, ha pedig puffer van, ha pedig lehetőség van, akkor pedig ide bővítenek. Ön azt mondja, azt állítja, hogy a kölcsönzőket nem tartjuk kordában. Hadd mondjak egy konkrét módosítót, amely ideka pcsolódik: talán emlékszik rá, ez az ekvivalencia elve. Pontosan azt mondjuk, hogy hat hónap után a kölcsönzött munkavállalónak is ugyanazt a bért kell megadni, mint
