Országgyűlési Napló - 2012. évi nyári rendkívüli ülésszak
2012. június 18 (203. szám) - A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazása - A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (Jakab István): - GÚR NÁNDOR (MSZP):
94 közfoglalkoztató részére bemutatnia a munkáltató által kiállított, a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt folyamatosan fennálló munkaviszonyáról szóló igazolást. Miért, államtitkár úr? Egy szer igazoltatja már a közfoglalkoztatottat, mielőtt kiadná a fizetés nélküli szabadságot a közfoglalkoztató. Miért kell egy pluszkörrel csuklóztatni a közfoglalkoztatottat? Mi történik akkor, ha egyébként ez az idényfoglalkoztató munkáltató nem állítja ki ezt az igazolást? De továbbmegyek, ott van a munkaügyi felügyelőség, lehetősége van arra, hogy ellenőrizze, hogy valóban folyamatosan fönnáll ez az idénymunka. Mi szükség van arra, hogy egy plusz adminisztrációs terhet varrjunk azoknak az embereknek a nya kába, akiknek épp elég baj az, hogy alapvetően a másodlagos munkaerőpiacon kell megélniük, és csak idényjellegűen, határozott időre van lehetőségük arra, hogy kilépjenek az elsődleges munkaerőpiacra? Mi szükség van ilyen további megalázó procedúráknak aláv etni ezeket az embereket? Ráadásul ez a javaslat úgy építi be ezt a pluszkötelezettséget a törvénybe, hogy nem világos az, hogy mi történik, ha ez a munkáltató nem állítja ki az igazolást, és nem világos az, hogy ha a közfoglalkoztatott utólag nem igazolja azt, hogy folyamatos volt a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt ez a munkaviszony, akkor milyen szankció fogja sújtani a közfoglalkoztatottat. Tehát túl azon, hogy megalázónak tartjuk a közfoglalkoztatottak tekintetében ezt a plusz adminisztrációs szabályt, az sem világos, hogy hogyan illeszkedik az egész közfoglalkoztatási rendszerbe ez a szabály, mi a szankciója annak, ha valaki ezt nem teljesíti. Kérem az államtitkár urat, hogy ezt a javaslatát is vonja vissza. Köszönöm szépen. (Szórvá nyos taps az LMP soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Gúr Nándor képviselő úr, MSZPképviselőcsoport. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokban.) GÚR NÁNDOR (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. A munka törvénykönyve és a munka törvénykönyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések (Az elnök csenget.) megtárgyalása, mondhatom nyugodt lelkülettel, szégyenletes, mert ahogy zajlott a munka törvénykönyve, ugyanúgy zajlott ennek a törvénynek a tervezet ének a megtárgyalása is. (18.30) Emlékezzenek csak vissza, pénteken este beteszik a honlapra mindazt, ami arra jó, hogy a képviselő szombaton és vasárnap - ha épp arra jár - megismerkedhessen vele. Hétfőn bizottsági üléseken tárgyalják meg, de talán még a kijelölésekkel is gond van, nem érnek oda akkor, amikor a bizottságnak tárgyalnia kell ezekben az ügyekben. Ezzel csak azt akarom jelezni, hogy hogyan és miképpen zajlik ma a Ház falai között a törvényalkotás: érdemi megvitatás lehetőségének a biztosítása nélkül. De az érdemi lehetőségek elmulasztása mellett azt is szeretném mondani, hogy a Házszabályt sértő módosítások - mondhatni - sokaságával találja magát szembe a képviselő, amikor ezekkel a törvényekkel szembetalálkozik. Szakmai egyeztetésekre már nem is kezdek hivatkozni, mert gyakorlatilag szakmai egyeztetések nélkül zajlik mindaz, amit csinálnak, úgy, ahogy a munka törvénykönyve kapcsán is tették, ugyanúgy most az átmeneti rendelkezések vonatkozásában. Alapkérdésekben, amit a munka törvénykönyve már szabályozott a korábbi elfogadás kapcsán akár a szabadság, akár a műszakpótlékok tekintetében, nem hoznak semmi érdemi és a munkavállaló számára pozitív elmozdulást. A szabadság tekintetében még ott van a “kérdőjel” is, hogy ugyan az alap- és a pótszabadsá g kérdése tekintetében hol, mikor és hogyan fogja hátrány érni a munkavállalót. Igen, mert az alapszabadság fix, 20 nap, a pótszabadság pedig az életkor előrehaladtával, a munkaviszony megszerzése kapcsán rakódhat hozzá, de nincs biztosíték arra, hogy hozz á is csapódik. Önök arról feledkeznek el, hogy a munka világában nem két egyenrangú fél az, aki egymással szembetalálja magát. A munkaadó és a munkavállaló nem ugyanabból a pozícióból közeledik a
