Országgyűlési Napló - 2012. évi nyári rendkívüli ülésszak
2012. június 19 (204. szám) - Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
210 szem pontból is teljesen indokolatlan a perértékhez, a vagyoni értékhez kötni a felülvizsgálati kérelem igénybevehetőségét. (11.40) A társadalompolitikai szempontokról, a perérték igazságtalan voltáról már szóltam. Érdemes viszont azt is tekintetbe venni, hogy dogmatikai szempontból miért tarthatatlan a perértéket alapul venni a jogalkotónak akkor, amikor arról dönt, hogy hogyan lehet szűkíteni a felülvizsgálati kérelem lehetőségét. Először is szeretném felemlíteni, hogy miközben egyik oldalról a perértékre való hivatkozással ki lehet szűrni, hogy 20, 50 vagy éppen több százezer forintos követelések eljussanak a Legfelsőbb Bírósághoz jogszabálysértésre hivatkozva, nagyon könnyen lehet, hogy például személyiségjogi tyúkperekkel - amikor egyszerű megállapítást, boc sánatkérést kérnek egy egyébként ugyancsak bagatell ügyben - el lehet vinni felülvizsgálati kérelemmel a Legfelsőbb Bírósághoz. Szeretnék hivatkozni arra, hogy az úgynevezett nem vagyoni káros alkotmánybírósági határozat, a 32/92es nemcsak az egyes személ yek, hanem a személyiség egyes vonatkozásai között sem engedi meg a hátrányos megkülönböztetést. Tehát ott is hibás a perértékre való hivatkozás mint az egyetlen ismérve annak, hogy egy ügyet miért nem engedünk rendkívüli perorvoslatra, ott is aggályos, ho gy úgymond indokolatlan vagy bagatell ügy nemcsak akkor keletkezik, amikor alacsony a perérték, keletkezhet akkor is, amikor nem meghatározható perértékről van szó. Például egy szomszédok közötti egyszerű adokkapok vita elkerülhet a Legfelsőbb Bíróságra a kkor is, ha egyébként nincs vagyoni követelés. Hét olyan elvet tudok azonosítani, amely elfogadható korlátozása lehet a rendkívüli perorvoslatnak. Elképzelhető az, hogy a jogalkotó formai okokat követel meg a felülvizsgálati kérelem előterjeszthetősége érd ekében. Ilyen például az ügyvédkényszer. Elfogadható az is, ha tekintettel arra, hogy a felülvizsgálati kérelem, a rendkívüli perorvoslat nem pusztán egy jogvédelmi funkcióval rendelkezik, hanem a joggyakorlat egységességét is szolgálja, hogy azt mondja a jogalkotó, az nem példa nélküli, hogy egy előzetes eljárásban aszerint dönt egyegy felülvizsgálati kérelem befogadhatósága felől, hogy volte már hasonló típusú ügyben eseti döntés a Legfelsőbb Bíróságon, illetve a Kúrián. Tehát a precedens jelleg lehet e gy ilyen szűrőelv. Harmadrészt ismeretes a jelenlegi joganyagban is, hogy pertípus alapján mondja meg a jogalkotó, hogy bizonyos típusú perekben lehetségese felülvizsgálati kérelemmel fordulni a Kúriához vagy sem. Negyedrészt túlságosan is laza a polgári perrendtartás, de a büntető eljárásjog is, amikor egész egyszerűen jogszabálysértésre tekintettel teszi megengedhetővé a felülvizsgálati kérelmet. Lehet elvszerűen szűkíteni akkor, amikor azt mondja a jogalkotó, hogy nem elégszik meg azzal, hogy egyszerű j ogszabálysértésre hivatkozik a peres fél, hanem azt mondja, hogy bizonyos típusú, mélységű, súlyú jogszabálysértések esetén engedhető csak meg a felülvizsgálati kérelem előterjesztése. Lehetséges úgy szűkíteni a felülvizsgálati kérelem előterjeszthetőségét , hogy mondjuk, a mellékkérdések esetében ezt kizárja a jogalkotó. Erre van javaslat ebben a salátatörvényjavaslatban és a hatályos Pp.ben, Be.ben is. Például a perköltség vagy az indokolás tekintetében kizárja a jogalkotó a felülvizsgálati kérelem előt erjeszthetőségét. Végezetül pedig lehetséges egy vagyoni elvet mint korlátozó elvet bevinni a felülvizsgálati kérelem előterjeszthetősége elé, például ha megemeli a jogalkotó a felülvizsgálati eljárás illetékét. Ebben az esetben a peres fél, ha a szociális helyzete ezt indokolttá teszi, költségkedvezménnyel élhet, és ekkor nem rekesztjük ki ebből a garanciális jogvédelmi intézményből a kevésbé tehetős embereket. Tehát hét ilyen jogelv van, ami egyébként dogmatikailag teljesen indokolt és logikus módon indok ául szolgálhat a felülvizsgálati kérelem előterjeszthetőségének a korlátozására. A perérték, a
