Országgyűlési Napló - 2012. évi nyári rendkívüli ülésszak
2012. június 19 (204. szám) - Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik):
208 beépítésére. Ennek ellenére valamilyen furcsa számítások miatt mégiscsak, bárhol járunk országszerte, ez az összeg, ez a 200300 ezer forint közötti összeg szokott kijönni érdekeltségi egységenként, tehát ingatlanonként, amit valljuk be, a jelenlegi gazdasági helyzetben nagyon nem egyszerű kifizetnie az ingatlantulajdonosoknak. Ugyanakkor meg arra lehetőség nem igazán van, hogy ily en tekintetben az ingatlantulajdonosok vitatkozzanak, hiszen egyrészt ha ebből a pályázatot megalapozó dokumentációból, részletes megvalósíthatósági tanulmánytervből ezt számolják ki, akkor ez ellen vita nincs. És a másik az, hogy kényszertagság van, tehát hogy ha a víziközműtársulatokban a társulat 66 százalékos belépési aránya megvalósult, akkor a további 33 százaléknak már kötelező belépnie. De azt kell hogy mondjuk, hogy sok esetben ez a 66 százalék meglehetősen vitatott módon vagy vitatható módon jön össze. Nem egy helyen találkoztunk országszerte olyannal, hogy igen - és egyébként ezekben a kérdésekben több helyen már ügyészségi felülvizsgálat van , úgy alakulnak meg víziközműtársulatok, hogy adott esetben nem is tudják az érdekeltek, hogy ez megala kult, vagy adott esetben nem is tudják, hogy tagokká váltak, mert valami módon, hát mondjuk ki: közokirathamisítás módján a nevük odakerül egy papírra, ahova egyébként ők nem is szerették volna. Azonkívül az se merül fel egyetlenegy esetben sem, hogy eset leg alternatív csatornázási módokról is szó lehessen. Nem, minden esetben egyetlenegy kivitelezési technológiát ajánlanak fel, mondom még egyszer, jó drága pénzen, és eszik, nem eszik, nem kap mást a lakosság, a település. Mondom, ezekben az erősen vitatot t kérdésekben adott esetben már mi is tettünk büntetőfeljelentéseket, fordultunk már ügyészséghez, de sajnos nagyon sok esetben érkeznek ilyen és hasonló hírek szerte Magyarországról. És nyilvánvalóan ez az a körülmény, ami önkormányzati képviselőket arra sarkallhat, hogy adott esetben azt mondják, hogy nem biztos, hogy részt akarunk venni ezen európai uniós pályázat megvalósításában. Azonkívül, továbbmegyek, sok esetben nem csak a lakosságtól beszedett pénzekről van szó mint önrészről. Nagyon sok esetben m agának az önkormányzatnak is igen jelentős összeggel még hozzá kell járulnia ezenfelül, hogyha szennyvíztisztító művet akar létrehozni, amelynek a fedezete nem igazán áll rendelkezésre azoknál az önkormányzatoknál, amelyek, tudjuk, már egyébként is súlyosa n el vannak adósodva. Nem csoda tehát, hogyha egyegy képviselőtestület azt mondja, hogy kérem szépen, rendkívül jó lenne nyilvánvalóan környezetvédelmi, természetvédelmi szempontok és egyéb szempontok miatt, hogyha a csatornaberuházás ilyen módon megvaló sulhatna, de inkább nem veszek részt benne. Azonkívül pedig azt kell mondjuk, hogy ezek a pályázatok rendkívül drága pénzek. Nem egy esetben találkoztam olyan helyzettel, amikor egyébként, mondjuk, a 65 százalékban tá mogatott csatornaberuházás, ahol tehát 35 százalék önrészt kell hozzátennie csak a lakosnak vagy az önkormányzatnak együttesen, tehát ez a 35 százalék lakosra, ingatlanra lebontva ugyanannyi volt, mint a település másik részén, ahol mondjuk, az Európai Uni ó valami miatt nem támogatta ezt a csatornaberuházást, és ott 100 százalékban saját önerőből kellett megfejleszteni. Tehát azt kell mondjuk, hogy a 100 százalék és a 35 százalék közötti különbség úgy jöhetett ki, úgy valósulhatott meg, hogy ez a plusz, ext ra körülmény, amit az Európai Unió adminisztrációban, meg egyéb, más módon rátesz, illetve, hogy bizonyos módon ezek a közbeszerzések, amik ezzel kapcsolatban, ezen európai uniós beruházásokkal kapcsolatban lezajlottak, nem mindig történtek napfényes átlát hatósággal és egyértelműséggel, mivel a szennyvízpiac Magyarországon elég szűk, a beruházók pedig kellően felverik az árát ezeknek a beruházásoknak, különösen akkor, hogyha tudják, hogy európai uniós pályázatról van szó. Tehát bizonyos értelemben kötelezet tségről is szó van, bizonyos értelemben még plusztámogatásról is, és akkor erősen vastagon tud fogni a pennájuk. A másik probléma, ami szintén sokszor felmerül képviselőtestületeknél, ez az eszközpótlási kötelezettség, ami európai uniós beruházásoknál van , és csak ott van. Ez, valljuk be, pluszban még
