Országgyűlési Napló - 2012. évi nyári rendkívüli ülésszak
2012. június 18 (203. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - FARKAS GERGELY (Jobbik):
171 felértékelődik a vetőmagvizsgálat. Ugyanis hazánk jelenleg jelentős előnyökkel rendelkezik, mivel GMOmentességét eddig sikerrel fenn tudta tartani, és ez a kevés olyan témák egyike, amelyekben teljes parlamenti konszenzus van most már hosszú évek óta. A budapesti Vetőmagvizsgáló Állomás kezdetben az Állatorvosi Tanintézet növénytani tanszékének keretein belül működött, majd ’91ben önállósult. Az első igazgatója Czakó Kálmán volt, majd Dégen Imre követte őt, és ő vezette az intézetet 40 éven át. Az ő jelentős közreműködésével született meg a vetőmagok hamisításának tiltásá ról szóló 1895ös törvény, ami az intézet hatáskörét törvényesen is megalapozta. Az intézetben összegyűjtött tapasztalatokat szaklapokban tették közzé, és így a gazdaközönség számára is könnyen elérhetővé vált. Az állomásnak gazdag é s egyre szaporodó maggyűjteménye, herbáriuma és egyéb színvonalas technikai műszerei, valamint tekintélyes könyvtára volt. Kezdettől fogva fontos feladata volt a herefélék magvainak arankatartalomra való vizsgálata és az állami ólomzárolások teljesítése is . A zsákok ólomzárral való ellátása azt jelentette, hogy a Vetőmagvizsgáló Állomás a kibocsátott vetőmagokat megvizsgálta, tulajdonságait, kártevő- és gyommagmentességét ezzel hivatalosan is igazolta. E szolgáltatás hamar rendkívül népszerűvé vált a gazdák körében. Az ólomzárazást később paprikára, gyógynövényekre, erdei famagvakra és lucernára is alkalmazták. Fontos újítás volt, hogy 1915ben életbe lépett a piros bárcás, azaz az engedményes ólomzárazás is, ami rendkívül népszerű lett. Az állomás munkatárs ai magvizsgálati tanfolyamokat tartottak, ahol az érdeklődőket kiképezték a legfontosabb magvizsgálati kérdésekben. Kozma ideje alatt vált híressé a magyar lucernamag is. Munkássága szorosan kapcsolódott a budapesti Vetőmagvizsgáló Állomás sokrétű tevékeny ségéhez. Tudományos, kísérleti vizsgálódásai a gyommagvakra főként ezek talajban való viselkedésére koncentrálódtak. Komoly és hosszas kísérletsorozatban vizsgálta a 16 legelterjedtebb gyomnövény viselkedését, és sok új ismerettel és eredeti megállapítássa l bővítette a témával kapcsolatos addigi ismereteinket. Rövid, de tudományos munkás élete eredményekben gazdag volt, és jelentősen hozzájárult egy újonnan alapított szakintézet fejlődéséhez, kibontakozásához. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik pa dsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. A kormány képviselője jelezte, hogy írásban kíván válaszolni az elhangzottakra. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Farkas Gergely jobbikos képviselő úr: “Miért is teki ntünk sok tekintetben példakánt Horthy Miklósra?” címmel. Öné a szó, képviselő úr. FARKAS GERGELY (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az elmúlt hetekben újabb és újabb viták alakultak ki a ma pontosan 144 éve születe tt Horthy Miklós személyéről és politikai munkásságának megítéléséről. Szomorúan tapasztaljuk, hogy egyesek még mindig a már többször megcáfolt hazugságokat veszik elő, újból és újból valótlanságokat állítanak a két világháború közötti időszak kiemelkedő á llamférfijáról. A Jobbik már évek óta számtalanszor kifejezte elismerését és ezután is meg fogja tenni a kormányzó irányába, és örömmel tapasztaljuk, hogy talán ettől nem függetlenül, a társadalomban is érlelődik, a szocializmus és az elmúlt 22 év balliber ális bértollnokainak hazugságai ellenében is egy valós Horthykép. Ennek jelei az ország különböző településein felállított szobrok, átnevezett közterek, utcák. Szeretném leszögezni, hogy mi, Horthy Miklós tisztelői sem mondjuk azt, hogy a kormányzó szent életű ember lett volna. Mint mindenkinek, így neki is voltak emberi gyengeségei, sőt a nehéz
