Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 7 (185. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. STEINER PÁL (MSZP):
3512 Ráadásul az anyagi jogon kívül az eljárásjogi résztörvényt is módosítja a 2. §ban a javaslat. A képviselőtársaim és talán a Ház munkáját figyelemmel kísérők is tudják, hogy az a része a polgári törvénykö nyvnek, amely a felek közötti szerződéses jogviszonyokat rendezi, fontos része a jogrendszerünknek. Vannak olyan államok, ahol ezek a szerződések akár egy szóbeli megegyezés alapján is, kézbe csapás után is egész biztosan úgy teljesülnek, ahogy azok szóban megköttettek. Természetesen az írásbeliség fontos dolog, hiszen ez alapján lehet aztán később akár bíróság előtt vagy az idő múltával, az emlékezet kihagyása miatt pontosítani és utánamenni, hogy mi is volt a felek eredeti szándéka. Magyarországon azt az időszakot éljük, amikor tudjuk jól, hogy a megkötött szerződéseket is a felek adott esetben megpróbálják másképp értelmezni, és elég jelentős mennyiségű bírósági ügy van a szerződések értelmezése, illetőleg érvénytelenítése vagy más módon történő jogérvény esítése ügyében a bíróság előtt. Biztos vagyok benne, hogy a módosítás lehetőséget nyit meg, amely jelen pillanatban ugyan megvan a Ptk.ban is, de több lépcsőben és több eljárásban lehet csak a bíróság előtt érvényesíteni. Ez egy egyszerűsítése a kötelmi jogon belül az ilyen jellegű ügyeknek, hiszen a fél azzal, hogy kéri a bíróságot, hogy mondja ki egy adott kontraktusról annak érvénytelenségét, vagy ehhez kapcsolódó kérése van, a mai döntésben egyben ez a szerződés hatását, a szerződéssel létrejött eredm ény hatását is megsemmisíti, és ahogy GaudiNagy Tamás képviselőtársam mondta, gyakorlatilag az eredeti állapot helyreállítását is eredményezi. GaudiNagy Tamás képviselőtársamnak mondom, hogy ez továbbra is lehetőségként él, tehát a törvényjavaslat nem te szi ezt kötelezővé, hanem egyszerűsíti a felek ilyen jellegű kérését, egyszerűbbé teszi és bővíti a bíróság előtt eljáró feleknek a lehetőségét. Steiner Pál képviselőtársamnak mondom, hogy az új Ptk. elfogadása azért még odébb van, egyrészt a parlamenti tá rgyalása sem kezdődött el, az sem lesz egy teljesen új kódexnél rövid időszak, akár többhetes, hónapokig tartó folyamat lesz, és ahogy az önök kormánya idején, 2009ben történt, a hatálybalépéshez is megfelelő időpont kell, az önök kormánya által benyújtot t új Ptk.nál egyéves időszakot tettek be. Magyarán szólva, ha az új Ptk.ra várunk, akkor még legalább másfél év ilyen jellegű lehetőséget zárunk ki a peres felek között. Handó Tünde ellenzi a javaslatot, ez így igaz, az a Handó Tünde, akit egyébként meg az MSZP ellenzett, hogy az Országos Bírósági Hivatal vezetője legyen. Azt gondolom, hogy a javaslat mindenképp megéri ezt a vitát, a Fideszfrakció nevében pedig támogatjuk az elfogadását, hiszen - mint említettem - a bírósági eljárásban, az ilyen jellegű ügyekben a felek lehetőségét kinyitja, ugyanakkor pedig egyszerűsíti az ilyen jellegű eljárásokat. Köszönöm képviselőtársaim megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlé s! Szintén írásban jelentette be felszólalási szándékát Steiner Pál képviselő úr, az MSZP képviselőcsoportjából. Megadom a szót, képviselő úr. DR. STEINER PÁL (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először képviselőtársam megjegyzésére s zeretném tisztázni, hogy Handó Tünde elnök asszony szakmai felkészültségét az MSZP soha semmilyen módon nem vitatta; vitatta azt a státust, amelyet Handó Tünde jelen pillanatban betölt, és ez a véleményünk továbbra is fennáll, hisz a bírók függetlensége, a bírókkal kapcsolatos eljárások úgy módosultak, ami a Szocialista Pártnak továbbra is elfogadhatatlan. Tehát ebből következően ne tessék odakeverni olyan dolgokat, amelyek jelen tárgykörrel egyáltalán nem függenek össze. Ezzel együtt Handó Tünde jelenleg e gy törvényesen létrehozott Bírósági Hivatal elnöke, jogában áll a véleményét kifejteni; ezt meg is tette, köszönet érte az elnök asszonynak. A másik kérdéskörre, amiről képviselőtársam beszélt itt hozzászólásában, pedig azt tudom mondani, hogy semmilyen mó don nem függ össze az előttünk fekvő indítvánnyal, amely egy egyéni képviselői indítvány; szokás szerint annak érdekében, hogy a szokásos egyeztetési eljárások ne
