Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 7 (185. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. STEINER PÁL (MSZP):
3513 történjenek meg, ne kerüljön a javaslat szakmai kontroll alá, hanem egy ilyen szokásos kéthar mados préssel átpréseljék a valóságon ezt a valósághoz nem nagyon köthető javaslatot jelen pillanatban. Először is szeretnék visszatérni arra az alkotmányos jogelvre, amely is előírja azt, hogy a jogszabályainkat, törvényeket, sarkalatos törvényeket, egyéb jogszabályainkat megfelelő módon, szakmai alapon kell előkészíteni, és biztosítani kell, hogy ezek a jogszabályok olyan tartalommal kerüljenek megállapításra, ami valóban rendezi azt az életviszonyt, aminek megalkotására hivatott. Erről az egyéni indítván yról a mai napig sem, sőt, a vitának ebben a szakaszában sem derült ki, hogy mit akarnak, tulajdonképpen miért van erre szükség. Jó lenne, ha Papcsák képviselő és Vas Imre képviselő végre megmondaná, hogy miért fontos ennek a jogszabálynak az elfogadása. M i az a társadalmi szükséglet, amit jelen pillanatban ez kielégít? Miért nem várhatja meg a polgári törvénykönyv általános vitáját? És különösen miért fontos egy polgári perrendtartási szabálynak a módosítása, amiről szigorúan nem is lehet azt mondani, hogy a két témakör együtt mozogna, tehát kvázi konjunktív elemként együtt kellene ezeket a szabályokat módosítani. A következő probléma ezzel a jogszabállyal az - azon kívül, hogy nem illik a polgári jog kódexét így rángatni, mint ahogy ezt teszik önök, hisz a z egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb jogi kódexről van szó, az állampolgárok családi, személyi, vagyoni viszonyait rendezi széleskörűen, hihetetlen kiérlelt jogállománnyal, a római joghoz visszavetített alapokon , hogy ebből következően ebbe csak ú gy belepancsolni, mert tegnap este valami eszünkbe jutott, nem illik, nem szakmai, és főleg nem illik azokhoz a képviselőkhöz, akik egyébként ügyvédként vagy más státusban részt vesznek a magyar igazságszolgáltatásban. A másik kérdéskör az, hogy egyáltalán nem egyszerűsít semmit, nincs köze ennek az érvelésnek ahhoz, ami itt ebben a jogszabálytervezetben leírásra került, előterjesztésre került. Arról van szó itt ebben a jogszabályban, ebben az előterjesztésben, hogy a bíróság akkor is megállapíthatja az érv énytelenséget, ha egyébként a felperes azt kéri, hogy ennek az érvénytelenségnek a megállapításához semmiféle joghatás ne kapcsolódjon. Akkor pedig felvetődik az a kérdés, hogy mi végre, és azt gondolom, hogy a (2) bekezdésben van az igazi lényeg, miszerin t ezt a rendelkezést az ügyész általi perindítás esetén is alkalmazni kell. Itt látszik, valószínűsíthető és látható talán, hogy mi az eredeti szándék: elinduljanak olyan perek, amelyek majd megállapítják, hogy mi történt, hogyan történt, ki élt vissza a j ogszabályokkal, hogyan és miképpen, ugyanakkor pedig ha a jelenlegi polgári törvénykönyv, és bízom benne, hogy a következő polgári törvénykönyv e fő szabályozása ellenére semmiféle joghatást nem akar ehhez hozzátenni, hozzáfűzni, akkor pedig nincs értelme az ilyen eljárásoknak. (19.40) Akkor az csak azt jelenti, hogy teljes jogbizonytalanságot jelent, illetve a jogot megint olyan eszközként használják fel, amelyhez nincs köze a jognak, és nem is szabadna, hogy köze legyen. Tehát vagy leteszik a lantot, és e lindítanak egy eljárást, és azt mondják, hogy ez történt, ezért részlegesen vagy egészében az eredeti állapotot vissza kell állítani, a szerződést meg kell szüntetni részlegesen vagy egészében, mert vagy jogszabályt sértett, és akkor semmis, vagy tévedésbe ejtett, vagy pedig valamilyen része olyan feltétel, amely a szerződésben benne volt, és a továbbiakban nem kívánják alkalmazni. Ennek megfelelően reparálni kell a szerződés megfelelő bekezdését, és az eredeti állapotra kell visszaállítani. Ezt kívánná a j ogelmélet, és ezt kívánná a joggyakorlat. Ez ebből az előterjesztésből nem derül ki. Ugyanígy érthetetlen a polgári perrendtartás módosítása, amely szintén egy olyan kódex, amelynek a rángatása szakmailag erősen kifogásolható, sőt nem megengedett. Éppen ez ért az előterjesztőknek, ha az ellenzék véleményét nem is veszik figyelembe, és nem kívánnak beszélni Handó Tünde elnök asszony véleményéről, akkor néhány mondatot hadd idézzek itt a Ház nyilvánossága előtt elnök asszony véleményéből, miszerint rögzíti az 1. § esetében, hogy jelen pillanatban is alkalmazható egyébként ez az igény az 1/2010es polgári kollégiumi vélemény
