Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 13 (162. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik):
27 üdvhadseregről, vagy olyan protestáns felekezetekről, mint a metodisták, pünkösdisták, hetednapi adventisták, va lamint a világegyházak képviselői is egyházi keretek között tevékenykedhetnek, iszlámok, hinduk és buddhisták egyaránt. Ahogy a képviselő úr is említette, ahány ország, annyiféle szokás, más egy skandináv, egy észt, litván vagy egy déleurópai szabályozás. Volt, ahol csak egy egyház van, pontosabban van is, ahol csak egy egyház van; van, ahol az alaptörvény, az alkotmány szövege - mint ahogy Görögországban - nemcsak azt rögzíti, hogy a Szentháromság egy Isten nevében fogadják el az alkotmányt, de az is szer epel, hogy melyik a hiteles Bibliafordítás. A magyar alaptörvény ezt azért még messze nem tartalmazza állam és egyház kapcsolatával kapcsolatban. Tehát ahány ország, annyiféle szokás; van, ahol államegyház is létezik. Ahogy a képviselő úr is említette, Sz lovákiában a 2009es törvény 20 ezer tagot írt elő, és csak 15 egyházat cikkelyezett be a törvénybe. Minisztérium veszi nyilvántartásba az egyházakat Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban, Szlovéniában, Dániában és Portugáliában; a parlament - hozz ánk hasonlóan - Spanyolországban, Litvániában vagy Ausztriában. Magyarország, ha azt a sort nézem, amely természetesen nem feltétlenül a vallásszabadság legjobb ismertetőjegye, hogy hány egyház és felekezet van bejegyezve, ha ezt a sort néztem, akkor a 9. helyen állt a 14 egyházzal, de nyilván hátulról nézve, tehát még bőven nyolc olyan európai uniós tagállam volt, ahol a magyarnál jóval kevesebb egyházat és felekezetet vettek nyilvántartásba. Ezzel most nyilván Magyarország az Európai Unió klasszikus közép mezőnyébe kerül a vallásszabadsági törvénnyel kapcsolatban a bejegyzett egyházak számát tekintve. Elmondhatjuk tehát, hogy ez egy olyan módosítás, amit minden képviselő jó szívvel támogathat. A kormány is támogatja a bizottságnak ezt a javaslatát, és bízun k benne, hogy így most már végképp eloszlatunk mindenfajta egyházügyi törvénnyel kapcsolatos nemzetközi vitát és kérdést. Mindenki számára egyértelmű, hogy bár eddig is a vallásszabadság jogát mindenki számára biztosította a törvény, hiszen 98,5 százaléka a lakosságnak azokhoz a felekezetekhez tartozott, amelyek a törvény első változatában a 14es mellékletben szerepeltek, de most már szinte mindenki, aki nagyobb közösséghez tartozik, az állammal való kapcsolatát rendezettnek tudhatja be; és mindenki más is , aki vallási tevékenységet folytat, 10 fővel vallásos egyesületet létrehozhat, vagy pár fővel alapítványi formában folytathatja a tevékenységét, mint ahogy ezt Németországban is tehetik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Kövé r László) : Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gyöngyösi Márton képviselő úr, a Jobbik részéről: “Retorikai bravúrok után stratégiai bukás” címmel. A képviselő úré a szó. GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Ha Orbán Viktor korábban diplomaták előtt tett mondását felidézzük, miszerint ne a szavait, hanem a tetteit nézzék, egy hosszú politikai pályafutás több epizódja is új megvilágításba kerül. Különösen ott érezhető ki ennek a mondatnak a súlya, ahol a harcos retorikát nemzeti sorskérdéseink ügyében teljes kapitulálás követte. Emlékszünk még arra, amikor a miniszterelnök úr arról beszélt, hogy Románia EUcsatlakozását magyar részről feltételekhez fogja kötni, majd pár hónappal később mégis feltétel nélkül megs zavazta Románia csatlakozását a magyar parlamentben. Emlékszünk még arra, hogy a nemzeti függetlenséget gyakran hangoztató miniszterelnök hogyan szavaztatta meg pártjával olvasatlanul egy túlteljesítésre hajlamos, stréber nebuló mintájára a nemzeti szuvere nitást végzetesen korlátozó lisszaboni szerződést, amelyet más országok csak komoly feltételekkel írtak alá. És most, hétfőn, itt fekszik a tisztelt Ház előtt az a múlt pénteken benyújtott europaktum, amelyről maga Orbán Viktor mondta azt két hónappal ezel őtt, hogy annak elfogadása Magyarország nemzeti szuverenitását is érinti. Tudjuk, hogy a két hónappal ezelőtti Orbán Viktor még a verbális szabadságharcot vívó miniszterelnöke volt az országnak. Azt is tudjuk, hogy kormánya óriási
