Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 28 (167. szám) - A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - KEPLI LAJOS (Jobbik):
959 Mint már azt a bizottsági kisebbségi vélemény ismertetésénél is elmondtam, n ekünk alapvetően nemcsak ezzel a módosító indítvánnyal van problémánk, ez csak egy újabb a sorban, hanem igazából magával a törvénnyel, amit módosít, vannak aggályaink, érdemi kifogásaink. Ezek nem légből kapott aggodalmak, hiszen tudjuk jól az elmúlt évek ből - már 2006 óta, amióta a Gyurcsánykormány megalkotta ezt a törvényt , hogy több olyan problémás ügy látott napvilágot, amelyek ebbe a körbe tartoztak, ezek közé a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások közé. Elég, ha csak Sukorót nézzük, min t a legeklatánsabb példáját ennek, vagy az álomszigetet, a Hajógyári szigeten megvalósítani kívánt beruházást; még sorolhatnám hosszan a példákat, de nem ezt szeretném. Itt a cél sokkal inkább az, úgy tűnik, az átlagembernek és nemcsak az átlagembernek, ha nem nekünk, jobbikos politikusoknak is, hogy valamilyen szempontból ez a törvény előnyben kíván részesíteni bizonyos beruházói köröket, hiszen egészen pontosan úgy szól a jogszabály vagy nem egészen pontosan, de mégiscsak ez a lényege: minden olyan beruház ás, amely egyrészt európai uniós támogatással valósul meg, másrészt központi költségvetésből történik a megvalósítása, harmadrészt koncessziós szerződés útján valósul meg, negyedrészt pedig gyakorlatilag - ha jól tudom, negyedik vagy ötödik helyen szerepel - bármely olyan beruházás, amelyet a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak tekint. Tehát itt van igazából a kutya elásva, a gumicsont itt kerül bele, gyakorlatilag a kormány dönti el, hogy mit akar bevonni ebbe a hatáskörbe, és ha jól t udom, 90 millió forint az az értékhatár, ami felett ilyen nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásnak lehet egy beruházást nyilvánítani. Nyilván nyomós okunk van arra, mondom, itt az elmúlt évek tapasztalatai alapján, hogy azt gondoljuk, hogy bizonyos mindenko ri kormányzatok mögött vagy előző és mostani kormányzatok mögött álló üzleti körök gyakorolnak befolyást itt a kormányzati tevékenységre. Ezt egyébként az önök nemrég, most lemondott vidékfejlesztési államtitkárának szavai csak megerősítették bennünk, hisz en ő államtitkárként azért valószínűleg jobban belelátott a kormányzati működésbe. Ő ugyan a vidékfejlesztés területén, de ugyancsak ezt mondta el egy interjúban, és ez nem segített eloszlatni a kételyeinket, hogy úgy mondjam. Tehát ebből a törvényből az s ült ki - és nagyon sajnáljuk, hogy ezt a gyurcsányi hagyományt továbbviszi a Fideszkormány is , hogy vannak egyenlők és vannak egyenlőbbek, és az egyenlőbbeknek minden lehetőséget meg kell arra teremteni, hogy holmi akadékoskodó környezetvédők ne állhass ák útját a beruházásaiknak, és minél gyorsabban keresztül lehessen vinni mindenféle engedélyeztetési procedúrán, és utána már igazából érdemi ellenállásnak helye nincs itt ebben a formában sem. Azért lássuk be, itt nem egykét hetes csökkentésről van szó, hanem itt arról van szó, hogy összevont eljárásnál 120 napról 30 napra csökken le az ügyintézési határidő, összekapcsolt eljárásnál pedig 90 plusz 90 napról 30 plusz 30 napra, tehát itt jelentős, 90 és 120 napos időtartamcsökkenések vannak. Ezt valahol el kell venni, tehát nem hiszem, hogy 90, illetve 120 napig csak porosodna egyébként a hatóságnak az asztalán az ügyirat, vagy ha így van, akkor az óriási nagy probléma. Tehát nyilván vagy valamilyen lépések kimaradnak, vagy ha minden eljárási folyamat ugyan úgy teljesül, ahogy az a törvényben elő van írva, akkor pedig nyilvánvalóan itt valamiféle ügyféli jogok fognak sérülni, hiszen az eljárási határidőbe általában nem tartoznak bele - ez benne is van az eljárási törvényben - a különböző közmeghallgatások és a többi, amikor az ügyfeleket bevonják ezekbe az eljárásokba, viszont semmiféle utalást itt erre vonatkozóan nem találtunk, hogy megmaradnake változatlanul ezek a jogok, és lesze lehetőség egyegy ilyen eljárásnál a külső feleknek, hogy beavatkozzanak, é s elmondják a véleményüket. Hiszen azért jó néhány beruházás változott meg és hiúsult is meg azáltal, hogy az életterüket féltő helyi lakosok és civil szervezetek környezetvédelmi alapokon, jogi úton megtámadták, és végül sikerrel megfúrták az engedélyezés ét. (18.50) Bár a “megfúrták” szó egy kicsit negatív töltetű, de általában ha ez sikerre vezet, akkor meg is van rá a jogi oka, és nyilván okkal aggódtak. Ez kerülhet tehát veszélybe, ez az egyik oldala.
