Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 28 (167. szám) - A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik):
890 bizonyítja, hogy a tokaji borkülönlegességek a magyar közvélemény számára már a XIX. század elején is a legmagyarabb terméket, valódi hungarikumot j elentenek. Tisztelt Képviselőtársaim! A világörökségi borvidék és a kapcsolódó csúcsterméke, a tokaji bor azonban számtalan más, nemzeti szinten is jelentős érték megszületéséhez járult hozzá, amelyek a hungarikumtörvény tervezete kapcsán végre méltó helyr e kerülnek a kialakításra váró magyar értéktárban. Gondoljunk például az erdőbényei kádárságra, a hordókészítő iparosok kádártáncára, a tállyai Szent Vencelnapi szőlős búcsúra, vagy az utóbbi években fellendülő tokajhegyaljai gasztronómiára, a zempléni g ombák feldolgozására és az egyre növekvő zempléni sajtkészítésre. Zemplénben és TokajHegyalján nem a megőrzendő értékben van hiány, hála istennek, ezzel nincs problémánk, hanem inkább a helyi, főleg a kistelepülési értelmiséget, a helyi szakembereket és a jövőképet alakító víziókban. De ez utóbbi hiányosságban, azt gondolom, hogy a világörökségi törvény és a Darányi Ignácterv nyomán induló tervezési munkákkal ebben az évben igenis előrelépünk, és elkezdjük TokajHegyalja felkészítését a 20142020as fejle sztéspolitikai tervezési időszakra. Annak érdekében, hogy erős és jövedelemtermelő közösségekkel újra értékeket, hungarikumokat, ahogy mi szoktuk mondani: zemplénikumokat tudjunk majd teremteni, a hungarikumtörvény az értékekkel foglalkozik, de a fő, talán a legfőbb érték maga a közösség, amely létrehozta és fenntartja azokat, és egy jó jogszabálynak a közösségre, annak a működésére is tekintettel kell lenni. De azért tisztelettel megjegyzem és kérdezem: vajon lehete jelenleg Magyarországon társadalmi mozg almat indítani az értékvédelem központba helyezésével? Vajon lehete az értékvédelem érdekében hatékonyan megszervezni a helyi közösségeket? Mert erről is szól ez a történet. Meggyőződésem, tisztelt képviselőtársaim, hogy a hungarikumtörvénynek, illetve a végrehajtási rendeleteinek erre a kérdésre is választ kell majd adnia, és arra is, hogy az értékeket miként fordítjuk át jövedelemtermelésbe és munkahelyteremtésbe azon a területen, a Zemplénben, ahol értékeinkkel gazdagok vagyunk, de sajnos nagyon magas a munkanélküliség. Milyen programok épülnek majd az érdekvédelmi törekvések mögé, amelyek segítik például a tokaji bor marketingjét és piacra jutását? És milyen finanszírozási és szervezeti rendszerek segítik majd ezt a munkát? Ezért várjuk majd nemcsak a t örvény megszületését mi, hegyaljaiak, hanem majd a végrehajtási utasítást is, hogy a gyakorlatban mindez hogyan fog működni. Tisztelt Képviselőtársaim! A zempléni térség és TokajHegyalja a magyar kultúra alakításával és annak magasra emelésével évszázadok óta az értékteremtés és az érdekvédelem útját járja, és így teszünk a jövőben is, már a hungarikumtörvénnyel megerősítve. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok, valamint szórványos taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tiszte lt Országgyűlés! A következő felszólaló Hegedűs Lorántné, a Jobbik képviselője. Képviselő asszony! HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Alelnök Úr! Először is, én is szeretném kifejezni nagyrabecsülésemet a tö rvény megírása és beterjesztése miatt, mert valóban egy olyan minőségű és színvonalú munkával állunk szemben, ami sokszor sajnos ritka a magyar törvényalkotás tekintetében. A magam részéről az érték fogalmának tisztázása és bővítése érdekében szeretnék egy pár szóban szólni, és azt szeretném hozzátenni a törvényalkotás munkájához. Meggyőződésem, hogy ez az egyik legnehezebb kérdés, és ahogy a törvényben olvastam, úgy éreztem én is, hogy ez az a kérdéskör, amivel maga a törvény megfogalmazója és beterjesztője is csak általánosságokban foglalkozik. Ezt nem a hibájául rovom fel, hanem tényként állapítom meg,
