Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 27 (166. szám) - A kommunista diktatúra által kitelepítettek, valamint az őket befogadók emlékének megörökítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - MENCZER ERZSÉBET (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
809 kormánypárti képviselőtársaim és az egész kormány nevében, amit önök az elmúlt egy órában műveltek. (Taps a kormánypártok soraiban.) Azt, hogy azzal vádolták azt a kormányt, amelyik egész Brüsszel és ÉszakAmerika előtt folyamatosan pellengérre van áll ítva, pontosan azért, mert szakít a posztkommunista korszakkal is, nem a kommunizmussal, nem azzal a 40 évvel, hanem azzal, ami ebből a 40 évből itt maradt, mi ezzel szakítani szeretnénk, ezért nagyon sok nemzetközi konfliktusba is belekeveredtünk, és önök pedig minket vádolnak azzal, hogy nem szeretjük igazán a hazánkat, és azzal a rendszerrel kollaborálunk. Ezt teljes mértékben visszautasítom, tisztelt képviselő urak. Ami pedig a részletes vita tartalmát illeti, hogyha erről sikerült volna beszélnünk, a m ódosító javaslatokból kiemeltem magamnak azt, amelyekkel kapcsolatban önök szót emeltek. A 9. javaslat, amelyik a különböző felvidéki, délvidéki, erdélyi kitelepítéseket illeti, pontosan azért kértem ellenzéki képviselőtársaimat, és ha jól tudom, be is nyú jtottak egy olyan javaslatot, amelyik a kollektív bűnösség elvén való kitelepítést ugyanúgy elítéli - ez lenne a megnevezése , nemcsak a magyaroknak a Felvidékről, máshonnan való kitelepítését, hanem a sváb kitelepítéseket is, így tudunk konszenzust terem teni mindenki között. Ami a 11. pontot illeti, a tudományos feldolgozásokat támogattuk. Ami még szóba került: a 13. pont, Szávay István. Azért írtuk az oktatási intézményeket zárójelbe, hiszen a kormányhivatalokon és járási kormányhivatalokon keresztül tud ja az állam őket felkérni arra, hogy ilyen megemlékezéseket tartsanak, ezért alkalmaztuk ezt. Ami a 14. pontot illeti - Farkas Gergely, Murányi Levente , számoljuk, nagyon sokszor kiszámoltuk, hogy miként lehet a három évnél rövidebb kitelepítést szenvede ttek részére is - azt hiszem - a 196/2000es kormányrendeletben rögzített tételeket kibővíteni. Ezek az emberek az 1990es évek elején kaptak nyugdíjkiegészítést - akkor ez pár száz vagy pár ezer forint volt, ez mostanra fölnövekedett olyan 69 ezer forin tos összegre a nyugdíjemelések és az infláció következtében , de ettől függetlenül szükséges lenne szerintünk is az 13 évig valamiféle kényszermunkát vagy kitelepítést elszenvedett emberek részére is ilyet nyújtani. A legkisebb számítással is tízmilliárd os nagyságrendű volt, amit kiszámoltunk, hiszen ön azt mondta, hogy kevesen élnek közülük; a nyugdíjbiztosító intézet adatai szerint valóban kevesen élnek, de az özvegyeiknek is jár juttatás, így ez jóval nagyobb összeg, mint amivel mi számoltunk. Hogy mik or kell erre visszatérni - kérdezte, képviselő úr , hát folyamatosan, hiszen ezt mi is folyamatosan vizsgáljuk, de nyilvánvalóan ez legalább annyira költségvetési kérdés, mint amennyire szándék kérdése. A szándék, higgye el, megvan. Ami a 15. pontot illet i, a kárpótlás elvileg, ugye, a ’90es évek elején még az Antallkormány alatt megtörtént, de azzal egyetértek, hogy nyilvánvalóan senkinek nem lehet visszaadni az életét, a szabadságát vagy a jövőjét. De megtörtént a megkövetése ezeknek az embereknek, aki knek nem, azoknak ebben a határozati javaslatban, másrészről kárpótlás - sajnos - csak részben volt. Az ország akkori anyagi lehetőségei ilyen kárpótlást tettek lehetővé, ami valóban nem igazságos, hiszen nem adta mindenkinek vissza azt a helyzetét, amiből őt vagy a felmenőit jogtalanul kimozdították, de akkor, a ’90es évek elején az állam ezt tudta tenni, és ezt a kérdést megnyitni most már sajnos, 20 év után nem lehet. Ami a 16. pontot, a közreműködő személyek felelősségre vonását illeti, azért hoztuk lé tre az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiben a Nemzeti Emlékezet Bizottságát, hogy többek között ez legyen az, amelyik az ilyesfajta feltáró munka egy részét vagy elvégzi, vagy pedig a támogatást nyújtja hozzá. Úgy gondolom, mindegyik szóba hozott, a határ ozati javaslathoz benyújtott módosító indítványról szóltam valamennyit, és bevallom, képviselőtársaim, hogy amikor hortobágyi és más kitelepítettekkel elkezdtem ezt a javaslatot konzultálni és megszövegezni, úgy gondoltam, hogy egy ünnepi pillanat lehet; a mikor a szocialista sorokból is támogató felszólalások hangzottak el, akkor
