Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 27 (166. szám) - Az innovációs és fejlesztési eseti bizottság tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 127/2011. (X. 28.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat - A Malév Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a Malév Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között... - DR. BUDAI GYULA (Fidesz), a napirendi pont előadója:
757 országgyűlési határozati javaslat általános vitája a lezárásig. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Budai Gyula, Fidesz, képviselő úr önálló indítványát H/5939. sorszámon megismerhették. Most az előterjesztői expozé következik. (Zaj.) D e csak akkor adom meg a szót Budai Gyula úrnak, a napirendi pont előadójának, ha helyet foglalnak képviselőtársaim. (Zaj.) Kérem tisztelettel képviselőtársaimat, tegyék lehetővé, hogy az előterjesztői expozé előadójának megadjam a szót! (Az elnök csenget.) Köszönöm szépen. Tehát megadom a szót Budai Gyula képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr. DR. BUDAI GYULA (Fidesz), a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Euró pai Bizottság ez év január 9én döntött arról, hogy a magyar nemzeti légitársaságnak a 2007 és 2010 közötti privatizáció és visszaállamosítás során biztosított állami támogatások és hitelek jogellenes állami támogatásnak minősülnek, és ezért arra kötelezté k a magyar nemzeti légitársaságot, hogy ezt a közel 100 milliárd nagyságú összeget a magyar állam részére fizesse vissza. (Dr. Szűcs Lajost a jegyzői székben Földesi Gyula váltja fel.) Ennek a döntésnek egyébként a 2004es uniós megmentési és szerkezetátal akítási iránymutatásokban foglalt irányelvek alapján volt helye, amely konkrétan meghatározza, hogy állami vállalatok milyen formában részesülhetnek állami támogatásban. A Malév vonatkozásában az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a Malév az irányelvben m egfogalmazott kritériumoknak semmilyen formában nem felel meg. Előzményként szeretném megemlíteni, hogy 2010 novemberében a Wizz Air vezérigazgatója, Váradi József volt az, aki az Európai Bizottságnál versenyjogi eljárást kezdeményezett a Malév részére nyú jtott állami támogatások tekintetében, amely versenyjogi eljárás eredménye lett a 2012. január 9ei döntés, amely visszafizetési kötelezettség egyértelműen meghatározta a Malév sorsát, és egyértelműen abba az irányba mutatott, hogy a Malév csődbe fog menni . Ennek eredményeképpen mindenképpen a 2007, illetve 2010 közötti időszakot kell vizsgálni. A Malév privatizációjára 2007ben került sor, majd a privatizáció sikertelenségét követően 2010 februárjában már a Bajnaikormány pénzügyminisztere, Oszkó Péter írt a alá azt a visszaállamosítási szerződést, amely alapján a magyar állam a részvények 95 százalékáért 25 milliárd forintot fizetett, és a maradék 5 százalékot az az orosz VEB állami bank tartotta meg, amely a 2007es privatizáció során 112 millió eurót adot t a Malév különböző hiteleinek, illetve a Malév részére biztosított állami támogatások visszafizetésére. De nézzük, miként is következett be az a sajnálatos helyzet, hogy a Malév befejezte az elmúlt hónapban a tevékenységét, a Malév csődbe ment, és megindu lt a Malév felszámolása. A Malév privatizációjára az előző szocialista kormányok több kísérletet tettek. Volt kísérlet 20042005ben, amikor három kísérlet történt a Malév állami tulajdonú részvényeinek az értékesítésére, de ez sikertelen lett. Aztán volt egy szintén kevésbé sikeres tranzakció, amikor a Malév részvényeinek értékesítését össze akarták kötni a Budapest Airport részvényei 75+1 százalékának az értékesítésével, de ez is kudarcba fulladt. Ezt követően újabb privatizációs pályázat került kiírásra 2006ban, amelynek eredményeképpen négy pályázat érkezett a Malév megvételére, és a négy pályázat közül annak az AirBridge Zrt.nek a pályázatát fogadta el az akkori ÁPV Rt., amely a pályázati dokumentáció alapján a legrosszabb feltételek mellett kívánta p rivatizálni a Malévet. Erről a cégről annyit érdemes tudni, hogy a többségi tulajdonosa az az Abramovics úr volt, aki orosz befektetőként jelent meg a magyar piacon, és közel 200 millió forint alaptőkével hozta létre ezt a részvénytársaságot, és ezzel a 20 0 millió forintos alaptőkével próbálta privatizálni azt a Malévet, amelynek 20062007 fordulóján közel 70 milliárdos kintlevősége volt.
