Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 27 (166. szám) - Az innovációs és fejlesztési eseti bizottság tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 127/2011. (X. 28.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat - A Malév Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a Malév Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között... - DR. BUDAI GYULA (Fidesz), a napirendi pont előadója:
758 Ez a kintlevőség több részből állt. Egyrészt a Malév jelentős összeggel tartozott a Magyar Fejlesztési Banknak, és jelen tős összeggel tartozott másik két banknak, ugyanakkor azonnali működési költségként a privatizáció során 5 milliárd forintot kellett fizetni a privatizációnyertes AirBridge Zrt.nek, illetőleg 9 milliárd forintot kellett fizetni a további működések fenntar tása érdekében. Tekintettel arra, hogy a privatizációnyertes cég alaptőkéje a napi működési költségek egy részét sem fedezte, ezért az AirBridge Zrt. viszontgaranciaszerződést kötött az orosz Vnyesekonom Állami Bankkal, amely viszontgaranciaszerződés ala pján ez a bank finanszírozta meg azokat a kinnlevőségeit, illetve tartozásait a Malévnek, amelyek az elmúlt időszakban a működése során felhalmozódtak. (18.30) Összesen az AirBridge Zrt. az orosz VEB állami bankon keresztül 112 millió eurós hitelt nyújtott a Malév részére, viszont a viszontgaranciaszerződés egyértelműen meghatározza, hogy a Malév lényegében saját magát finanszírozta meg egy bankgarancia révén. Ugyanakkor már a szerződés megkötésekor látható volt, hogy az AirBridge Zrt. nem fogja tudni műkö dtetni a Malévet. Ezért egy olyan megállapodást kötött a finanszírozó orosz állami bankkal, amely lehetővé tette azt, hogy amennyiben az AirBridge Zrt. nem tudja törleszteni az orosz állami bank felé ezeket a hitelrészleteket, úgy az orosz állami bank több ségi tulajdont szerez az AirBridge Zrt.ben, ezáltal az AirBridge Zrt.n keresztül többségi tulajdont fog szerezni a Malév Zrt.ben is. Ez az előre látható sajnálatos esemény 2008ban bekövetkezett, vagyis az orosz állami bank az AirBridge Zrt.n keresztül többségi tulajdont szerzett a Malévben. Ez volt a Gyurcsánykormány azon sikeres privatizációja, amellyel megadta az első kegyelemdöfést a Malévnek, ugyanis egy olyan orosz állami bank szerzett többségi tulajdont a Malév Zrt.ben, amely igazán nem kívánta működtetni a magyar légitársaságot, hanem egyetlen fő célja volt, hogy az általa megfinanszírozott 112 millió eurós hitelt valamilyen útonmódon visszaszerezze. Ennek alapján mindenképpen látható volt, hogy a Malévnek újabb állami segítségre lesz szüksége , és ez hamarosan be is következett, ugyanis a szocialisták által sikeresnek mondott 2007es privatizáció közel másfél évig történt, és a Malév ismét működésképtelenné vált, és a működésképtelensége eredményeképpen újabb állami támogatásra volt szüksége a Malévnek, amelyet akkor már a Bajnaikormány finanszírozott meg. Ennek eredményeképpen megindultak a tárgyalások a részvények többségi tulajdonát birtokoló orosz állami bankkal, és ennek eredményeképpen lényegében 2010 februárjában a részvények 95 százalék át már a Bajnaikormány visszavásárolta, vagyis 25 milliárd forintot adott a részvények 95 százalékáért, a maradék 5 százalékot pedig az orosz VEB Bank tartotta meg. Ugyanakkor ez a maradék 5 százalék lehetőséget biztosított az orosz állami banknak, hogy m inden stratégiai döntést meggátoljon, minden stratégiai döntést ezzel az 5 százalékkal felül tudott írni, hogyha egyszerűen kívánok fogalmazni, ez az 5 százalék aranyrészvényként működött a Malév vonatkozásában. Ennek eredményeképpen a Malév működőképtelen sége előre kódolt volt, egyértelműen lehetett látni, hogy előbbutóbb a Malév ismételten olyan finanszírozási gondokkal fog küzdeni, amely a Malév csődjéhez fog vezetni. Ugyanakkor a Malév vonatkozásában megjelentek azok a konkurens légitársaságok, amelyek mindenképpen szerették volna a Malév piaci pozícióit megszerezni mind a nemzetközi légi közlekedésben, mind pedig a Budapest Airport területén. Ennek eredményeképpen következett be, hogy 2010ben, már az általam korábban említett Wizz Air vezérigazgatója, Váradi József versenyjogi eljárást kezdeményez az Európai Bizottságnál, és a versenyjogi eljárás megindulását követően egyértelműen látható volt, hogy a Malévnek az addig nyújtott állami támogatások tekintetében - és itt konkrétan meghatározza a bejelentő azt az időszakot, amelyre a versenyjogi eljárás lefolytatását kéri, ez a 2007 és 2010 közötti időszak , vagyis a privatizáció és a visszaállamosítás időszakára nyújtott állami támogatásoknak és hiteleknek a folyósítását, illetve
