Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 21 (165. szám) - A Malév Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a Malév Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között... - A közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
662 Tehát magyarul nekünk az a javaslatunk, amit már egyébként annak idején a Civil Jogász Bizottság önálló fejezetben is megjelölt, elfogadni javasolt, felvetett, és amely Civil Jogász Bizottság jelentését az önök által is tám ogatott Balsaijelentés egy fontos iránymutató forrásműnek tartja, mégpedig azt, hogy a közkegyelem intézményének alkalmazását ebben a körben, tehát a politikailag motivált elítélések és a politikailag motivált eljárások megszüntetése tekintetében mindenké ppen indokolt alkalmazni. És akkor, hogy még teljesebbé váljon a kép, bejelentem, hogy egy módosító javaslatot nyújtottunk be ennek érdekében - egyetlenegy ilyen módosító javaslat van jelenleg benyújtva ezen törvényhez , mégpedig hárman: Zagyva György Gyu la képviselőtársam társult még mellém, illetve még egy olyan személy, aki, úgy gondolom, nem egy jelentéktelen tényezője, sőt egy nagyon meghatározó tényezője a magyar politikai életnek, mégpedig a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakcióvezetője, Vona Gábo r jegyzi ezt a javaslatot. Hárman jegyezzük ezt a javaslatot, amely az önök által benyújtott törvényjavaslatot szeretné eleve más címre módosítani, mégpedig a 2002 és 2010 közötti gyülekezési jog gyakorlásával összefüggő elítélésekhez és ehhez a bizonyos d ecember 23ához kapcsolódó eseményekhez kapcsolódó közkegyelemről. És a szabályozás arról szólna, hogy ki kell terjeszteni ennek a közkegyelemnek a körét. Tehát csak akkor hiteles erre az egész alaptörvényre hivatkozott közkegyelem. Ugyanis én nagyon örült em, amikor ezt a mondatot felfedeztem ebben a törvényjavaslatban, hiszen saját mondatomat hallottam vissza, ezt körülbelül tízszer elmondtam az elmúlt fél évben a tisztelt Ház előtt, hogy akár október 23ának az ötödik érfordulója, ami elment már, de az al aptörvény elfogadása, amit nem közösen fogadtunk el, hanem csak a kétharmados többség fogadott el, hiszen nem tette lehetővé azt számunkra, hogy mi ezt támogassuk, hiszen nem tette lehetővé, hogy javaslatainkat érdemben befogadják. (1.20) De lényeg az, hog y elfogadásra került és kihirdetésre került egy alaptörvény, ami kétségkívül objektív alap a közkegyelem hirdetésére, és még objektívebb alap az a dogma és az az irányvonal, amit tulajdonképpen a kétharmados többség magáénak vall, a nemzeti együttműködés r endszerének fundamentuma az a bizonyos fülkeforradalom, amelyik gyökeres szakítást jelent az elmúlt 8 évvel. Egy teljesen más politikai rendszert szeretnének felépíteni. Megkérdezem én önöket, hogyan lehetséges hitelesen, értelmesen hivatkozni egy új rends zer építésére akkor, ha az önök által szétzúzni kívánt, lerombolni kívánt, zavarosnak minősített időszakhoz tartozó 8 év elítéléseit önök hatályban tartják. Olyan elítéléseket, amelyek politikai okból született elítélések voltak, tisztességes, szabadságjog aikat gyakorló, véleménynyilvánítási jogukat gyakorló, gyülekezési jogukat gyakorló, egyesülési jogukkal élő magyar emberekkel szemben. Ezt a találós kérdést, ezt a dilemmát, higgyék el, nem lehet másként megválaszolni, csak akkor, ha belátják azt, hogy ez t a közkegyelmi felvetést ki kell egészíteni ezzel a közkegyelmi körrel, személyi körrel is. Enélkül egyébként eleve kudarcra van ítélve, társadalmi megvetésre van ítélve ez a javaslat, amellyel kapcsolatban nyilván lehet úgy is viszonyulni, mint ahogy Rép ássy államtitkár úr félig tréfásan megjegyezte, hogy miért nem támogatjuk. Hát csak azért, mert láthatóan annyira nem tetszik az LMPnek és az MSZPnek, hogy akkor ezzel úgy egy kicsit rosszat okozunk nekik, és akkor végül is legyünk partnerek abban, hogy szúrjunk ki velük, hozzunk egy olyan törvényt, amit nem szeretnek, és akkor ezzel jól befűtöttünk nekik. De hát ugye, mi azért többet szeretnénk ennél elérni. És ne felejtsük el a 2006os elítélésekről szóló semmisségi törvényt! Az ominózus semmisségi törv ény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Önök végül is ezt szerették volna kvázi közkegyelemként alkalmazni, szerették volna mentesíteni szándékukban a 2006os törvénytelen elítélések érintettjeit. De ez nem sikerült. Ez a törvény tulajdonképpen kuda rcot vallott, és nem azért, mert a szándék olyan rossz volt, a kivitelezési forma volt rossz. Egyszerűen a bírói kar elszabotálta, ennek alapján legjobb tudásom szerint maximum két embert mentesítettek, de a törvény ihletői
