Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 21 (165. szám) - A Malév Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a Malév Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között... - A közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
661 Azonban, ha ennek a jogi becsületét megvizsgáljuk, és a közkegyelemre való alkalmasságát, akkor én bevallom őszintén, hogy tényleg nem nagyon fedezek fel olyan érveket, főleg akár Németh képviselő úr szavaiból, vagy Patay képviselő úr szavaiból, vagy az általam na gyra becsült Horváth János képviselő úr szavaiból, de Gulyás Gergely sem volt meggyőző, tehát egyetlenegy olyan súlyos érvet nem hallottunk, amely miatt igazából azt kellene mondanunk, kezünket feltéve, hogy valóban az a kivételes jogkör, amit az Országgyű lés gyakorolhat, aminek tényleg az a célja, hogy egy nyilvánvalóan egyébként büntetőjogi vagy szabálysértési következményekkel járó, de valamilyen módon társadalmilag méltányolható közügyet is érintő bűncselekménysorozatot vagy eseménysorozatot úgy oldjon meg, hogy a társadalmi kataklizmákat megakadályozandó vagy feloldandó a társadalmi feszültséget, közkegyelemben részesíti az érintetteket. Tehát ez az eseménysor nem volt ilyen. Ez igazán egy performansz volt, azt lehet mondani, hogy a maga módján viszony lag szellemes volt egyébként. Tehát eredeti volt. Tehát volt olyan képviselőtársam, aki azt mondta, amikor ezt tapasztalta, hogy miért nem mi csináltuk. Ugyanis annak a decembernek a napjaiban volt ez, amikor tényleg futószalagon ment az a törvényalkotási őrület, amikor tényleg sorozatosan futószalagon utasították el az ellenzéki javaslatokat, és teljesen nem működött a nemzeti együttműködés rendszere. Hol volt akkor még ez a konszolidáció, amit meghirdetett Orbán Viktor? Most ugye elvileg már konszolidálta k vagyunk, és most már jobban figyel a kormány az ellenzék javaslataira. Nagyon reméljük, hogy most is figyelni fognak a javaslatainkra, ugyanis most figyeljenek: nekünk van egy ajánlatunk ezzel az egész törvényjavaslattal kapcsolatban. Nem kertelek hossza n igazából, hiszen lehetne itt hosszan ecsetelni a közkegyelem közjogi jelentőségét és intézményitörténeti hátterét. Kerek perec az a javaslatunk, hogy igazából ez a javaslat akkor ér majd valamit, ha ezt nem csak a kormánypártok támogatják, ezt valljuk b e őszintén. Mert ha ez egy kormánypártok által támogatott javaslat lesz egyedül és kizárólag, azzal a céllal, hogy ne váljanak mártírokká majdani büntetőeljárások során felmentett LMPs, MSZPs, gyurcsányista képviselők, az ennek érdekében adandó közkegyel em akkor lesz úgymond súlyos vagy ütős, ha ezt más is megszavazza. Tehát mi úgy gondoljuk, hogy a Jobbik szavazata egy ilyen ütős többleterőt adhat. Tehát mégiscsak egy négyötödös, a társadalom négyötödét képviselő súlyt jelenthet. Ha és amennyiben viszont önök velünk partnerek abban, hogy azt a jelentős társadalmi csoportot is beemeljék a közkegyelemben részesítettek körébe, akiknek a közkegyelemben részesítése elementáris, megkerülhetetlen feladata a Magyar Országgyűlésnek, amiről már nagyon sokat beszélt em, éppen ma is beszéltem a Balsaijelentés vezérszónoki beszédében, de több felszólalással éltem már az elmúlt másfél évben. Orbán Viktorhoz írott levelemben 2011 júniusában is külön fejezetet szenteltem ennek. Ezek után felteszem a találós kérdést, vajon kitaláljáke önök, hogy mely csoportra gondoltam. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Sejtik. Már ilyen suttogást hallok a kormánypárti sorokból, hogy sejtik. Hát akkor lelövöm a poént. A poén persze egyáltalán nem poén, ez egy halálosan komoly dolog, hiszen 2002. július 4étől kezdődően, 2010 április 25éig volt egy olyan nyolc év az országban, amelyről már nagyon sokat hallottunk, és nagyon sok gazdasági kárt és nagyon sok egyéb kárt okozott, azonban a szabadságjogok területén is kirívó és megdöbbentően mél y sebeket ejtett, és számos tisztességes magyar embert, hazafiakat olyan büntetőjogi és olyan szabálysértési következményekkel sújtottak koncepciós eljárásokban politikai okból, amely miatt nekik nem kellett volna büntetést elszenvedni normális körülmények között. Egy önkény időszakában volt ez, amely önkény időszakában a Medgyessy, Gyurcsány, majd Bajnaikormányok a rendőrséget politikai büntetőeszközként használták, gumibotként használták a rendőröket, aztán hoztak gumibotként használható jogszabályokat is, mint a passzív engedetlenség vagy a lex tojás, majd a Gárdarendeletek, és ennek folyamán több száz magyar embert 2002 és 2010 között politikai okból börtönbüntetésre, pénzbüntetésre ítéltek vagy éppen szabálysértési bírsággal vagy szab álysértési elzárással sújtottak.
