Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 21 (165. szám) - A Malév Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a Malév Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között... - A közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
650 senki nem kötelezhető olyan vallomástételre, amellyel saját magát vagy hozzátartozóját szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével vádolná. Magyarul: a terheltnek az eljárás során nincs igazmondási kötelezettsége, akár jogszerűen hazudhat is, hogy mentesüljön a felelősség alól. Ezen eljárások a jelen törvényjavaslat hatálybalépéséig folynak. Az eljárások terheltjei az LMP, illetve az MSZP frakciójában ül nek. Ma tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy ebben az ügyben éppúgy az Országgyűlésben - ha nem mentek volna már aludni , mint ahogy a sajtóban az érintettek nyugodtan állíthatnak bármilyen valótlanságot, büntetlenül tehetik meg ezt. Ilyenre, mint a fenti pél dákból is látszik, eddig is akadt példa, de ma éjszaka, és ebben az ügyben később is, e tekintetben többször is immunitás illeti meg őket. Végül szeretném az előterjesztők nevében hangsúlyozni, hogy amikor most az Országgyűlés a magyar demokrácia újkori tö rténetében másodszor kíván közkegyelmet gyakorolni, a Fidesz frakciója ismételten arra hív fel minden, a jogállam és a demokrácia iránt elkötelezett országgyűlési képviselőt, hogy utasítson el minden jogellenes magatartást, és különösen senki ne akarja saj át magát áldozatként feltüntetni, miközben a saját választói fölé helyezi magát. Arra biztatunk mindenkit, hogy állampolgárként, illetve képviselőként parlamenten kívül vagy belül, de jogszerűen éljen alkotmányos alapjogaival. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Köszönjük szépen az előterjesztői expozét. Megkérdezem, hogy a kormány nevében államtitkár úr kíváne felszólalni. (Dr. Répássy Róbert: Igen.) Répássy Róbert államtitkár úré a szó tíz percben. DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási é s igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Röviden szeretném ismertetni a kormány álláspontját. A 2011. december 23ai napon számos személy tiltakozása kifejezéseként egymáshoz, illetve az Országházat körülvevő elzárt terület egyes kapuihoz láncolta magát, és ezzel lezárta a terület több bejáratát. Az akcióban részt vevők ellen személyi szabadság megsértésének bűntette miatt büntetőeljárás indult. Az alaptörvény I. cikk (1) bekezdése alapján az Országgyűlés kö zkegyelmet gyakorolhat. Hazánkban hagyomány kiemelkedő nemzeti évforduló vagy esemény kapcsán közkegyelem gyakorlása. A rendszerváltás óta az Országgyűlés eddig háromszor élt a közkegyelem lehetőségével: a Magyar Köztársaság kikiáltása, majd az első szabad on választott Országgyűlés megalakulása alkalmából, ezt követően pedig az 1990. október 25. és 28. között az üzemanyagok árának felemelése miatt kirobbant, az ország életét megbénító úttorlaszok létesítésével megvalósított tiltakozással, az úgynevezett tax isblokáddal kapcsolatban. E három esetben a közkegyelemről a következő törvények rendelkeztek: a Magyar Köztársaság kikiáltása alkalmából gyakorolt közkegyelemről az 1989. évi XXXVII. törvény rendelkezett, amely 1989. november 4én került kihirdetésre; az első szabadon választott Országgyűlés megalakulása alkalmából az Országgyűlés az 1990. évi XXXIX. törvénnyel élt a közkegyelem lehetőségével, a törvényt 1990. június 18án hirdették ki; és az úgynevezett taxisblokáddal kapcsolatban az Országgyűlés az 1991. évi V. törvénnyel gyakorolt közkegyelmet, a törvényt 1991. március 1jén hirdették ki. A közkegyelem rendkívüli esetben alkalmazható jogintézmény. Két alkalommal az ország szempontjából ünnepélyes, történelmi jelentőségű eseményhez kapcsolódott a közkegye lem gyakorlása. Magyarország Alaptörvényének hatálybalépése is ilyen kivételes alkalom, ezért méltányosnak tekinthető a közkegyelem gyakorlása az egyes sarkalatos törvények elfogadása ellen maguk leláncolásával tiltakozó azon személyek ellen, akikkel szemb en e cselekményük miatt büntetőeljárás indult. A törvényjavaslat követi a közkegyelemről szóló jogszabályok rend szerinti tartalmát a folyamatban lévő vagy még meg nem indult büntetőeljárásokban az állam büntetőjogi igényéről való lemondásról - ezt nevezik eljárási kegyelemnek , a jogerős ítélettel kiszabott
