Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 21 (165. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület és az NMHH Médiatanácsa 2010. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület és az NMHH Médiatanácsa 2010. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyű... - SZALAI ANNAMÁRIA, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke:
644 A Jobbik az intenzív panaszkodó, igen, ahogy mondtam, 17 esetben élt kifogással 2010ben, de volt, amelyik er edményes volt, tehát 3 esetben helyt adott a panasznak a Médiatanács. 2011ben, ahogy elmondta Novák Előd úr, szintén aktívak voltak, 42 kérelemből 2 esetben állapítottuk meg a törvénysértést. Majd a jövő évi beszámolónkkor elmondom, hogy miért ilyen alacs ony ez a szám, de egy mondatban talán annyiban szeretném összefoglalni, hogy a hatóság nem avatkozhat be a médiaszolgáltatók műsorszolgáltatási gyakorlatába. Ezt nem tehetjük meg. A másik, amire reagálni szeretnék, a Pörzse Sándor által fölvetett gyűlöletb eszéd kérdése. Az említett részt és az összeset a beszámolóban belsős kollégák készítették, tehát az említett szerzők nincsenek benne, nem is jelöltük a listán. Bár az egyik az említettek közül néhány évig az ORTT külső szakértője volt, de ekkor már nem, é s nem szerepelt a szerzők között. Nos, a gyűlöletbeszéd kérdését vetette föl Pörzse Sándor. Nagyon nehéz feladat elbírálni adott esetben, hogy súroljae, törvénysértést követe el egy szolgáltató vagy nem. Az ORTTben hatalmas viták szoktak lenni e tekinte tben, hogy elkövettee a vélelmezett jogsértést avagy nem egyegy szolgáltató. Ezek a döntések rendszerint nem is egyhangúlag születtek annak idején. Most, 2010ben emlékeim szerint ezen eseteken túl nem is volt egyéb, amivel foglalkoznunk kellett. Szerenc sére ez a fajta törvénysértés nem túl gyakori a magyar média világában. És amit fölvetett, hogy esetlegesen más médiaszolgáltatóknál nem vizsgált ilyet a médiahatóság: nem volt bejelentés. Ilyen értelemben, ha van bejelentés, minden esetben konkrét ügyekbe n eljárt a hatóság, és el is fog járni a jövőben is. Novák úrnak volt egykét olyan konkrét fölvetése, amit nagyon fontosnak tartok. Például a határon túli megszólalásokat vizsgáljuk, figyeljüke. Figyeljük. A beszámoló ugyan ezt nem tartalmazza, de kódoljuk, és ígérem, hogy el fogjuk juttatni önnek. Sőt, azt is ígérem, hogy a következő évi beszámolóban ezt is szerepeltetni fogjuk. Igaza van, ez egy nagyon fontos kérdés, de a kódolóink ezt rendszeresen kódolják, tehát re gisztrálják, hogy mikor van ilyen, hol van, mennyi van, és a következő beszámolóban betesszük. De 2010re is van adatunk, tehát elküldöm önnek. Ugyanezt tudom mondani azzal a tanulmánnyal kapcsolatban, amit ön megemlített. Soksok dolgot támogatott az ORTT korábban, számos könyvkiadást, publikációt sikerült általa megjelentetni. Az említett könyvet is el fogom küldeni önnek, és így megismerheti a tartalmát. Fölvetette még konkrétan, hogy aki törvénysértést követ el, az ne kaphasson támogatást. Ez nagyon sok szor felvetődött a vitáink során, hogy meg lehete tenni. És mindig arra a következtetésre jutnak az elemző jogászok, hogy egyszerűen nem lehet ezért kizárni a pályáztatásokból a jelentkezőket, az igényt benyújtókat. Többször nekifutottunk ennek a kérdésne k, magam 2004 óta vagyok tagja a médiahatóságnak, én is többször javasoltam, hogy fontoljuk meg, és mindig azt sikerült bebizonyítani, hogy emiatt nem lehet kizárni a pályáztatásból. Generálisan nem lehet kizárni, de volt már rá példa, hogy határozott időr e sikerült úgy kiírni pályázatot, hogy megfogalmaztuk, hogy nem indulhatott törvénysértő. Arra, hogy milyen a médiatörvény maga, én ebben a helyzetemben nem igazán kívánok és tudok válaszolni, hiszen számos olyan megszólalás volt, amit nyilván a politikuso knak, a jogalkotóknak kell egymással megbeszélni. Én csak egykét elemre szorítkoznék, amire mégis felhívnám szíves figyelmüket. Sokszor elhangzott, hogy a Médiatanács összetétele milyen. Én is elmondtam az expozémban, hogy milyen módon választja az Ország gyűlés, és megváltozott ez a korábbiakhoz képest. Ugyanakkor az európai szabályozásokkal összhangban lévő a jelenlegi választási eljárás. Hogy csak néhány példát mondjak. Nincs olyan kötelezettség, hogy egy médiahatóságnak milyen összetételűnek kell lennie , ki nevezi ki, milyen módon áll föl. Írországban például a médiahatóság 9 tagból áll, 5 tagot a kormány nevez ki, illetve további tagokat is a miniszter javaslata alapján a kormány nevezi ki. Spanyolország. A médiaszolgáltatási bizottság tagjait a kormány nevezi ki, a parlament utólagos jóváhagyásával. Szlovénia. A szabályzó testületet igazgató irányítja, az ő és a két igazgatóhelyettes pozícióját a kormány által választott tagok töltik be. Hollandia. A holland médiahatóság 3tagú elnökséggel rendelkezik, akiket az oktatási, kulturális és jóléti miniszter nevez ki. Egyesült Királyság. Az Ofcomot sokan szokták emlegetni, mind az elnököt, mind a tagokat
