Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 21 (165. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület és az NMHH Médiatanácsa 2010. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület és az NMHH Médiatanácsa 2010. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyű... - SZALAI ANNAMÁRIA, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke:
643 Tisztelt Országgyűlés! Nem látok több bejelentkező képviselőt. Megkérdezem, hogy az előterjesztők kívánnake válaszolni a vi tában elhangzottakra. Szalai Annamária elnök asszony, öné a szó. SZALAI ANNAMÁRIA , a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miután még több napirendi pont áll önök előtt, ezért nem szeretném hosszasan értékelni a mostani polémiát, ugyanakkor próbálok arra szorítkozni, hogy lehetőség szerint a 2010es beszámoló tárgyánál maradjak, de miután önök érthető módon nem tudták ezt a szigorú keretet tartani, így én is azért kilépek belőle. Van olyan dolog, amir e majd az idő megadja a választ, ezért hosszan nem szeretnék kitérni a Klubrádióval kapcsolatos felszólalásokra, amelyekben sajnálattal több tévedés is volt. Meggyőződésem, hogy a Médiatanács a hatályos törvény tiszteletben tartása mellett felelősen döntöt t ebben a kérdésben. Jelenleg jogorvoslat folyik az eljárásunkkal kapcsolatban. Bízom benne, hogy a 2011es és 2012es beszámolóban megnyugtató választ tudok adni önöknek erre a kérdésre. Kiemelnék két témát, amit önök említettek. Az egyik a Jobbik felszól alásaiban volt leginkább, sőt talán csak ott volt hallható, a kiegyensúlyozottság témaköre. A kiegyensúlyozottság megítélése nagyon sokat változott az elmúlt években. Amikor a ’96. évi I. törvény megszületett, hosszúhosszú viták előzték meg, médiaháborúk előzték meg, és az akkori médiapiac nagyon egydimenziós volt, és még az állampárti sajátosságokkal volt terhes. Ekkor a pártok afelé mentek, hogy minél inkább biztosítsák a kontrollt e tekintetben, tehát a kiegyensúlyozottság vonatkozásában szigorú követel ményeket állítottak. Az évek során ez a megítélés azért puhult, és miután Magyarországon egyre több médiapiaci szereplő tűnt fel, éppen ezért máshogy értékelte a tisztelt Ház is ezt a kérdést, másképp értékelte a mindenkori médiahatóság, és rendszerint azo k a pártok sérelmezték, akik keveset szerepeltek vagy arányaiknak nem megfelelően szerepeltek a közmédiában. Emlékszem olyan évre, pontosan most nem tudom felidézni, hogy hányban volt, de mindenesetre balliberális kormány volt, amikor is például a Sláger R ádióban 90 százalék volt a kormány aránya, a Danubius Rádióban 98 százalék volt. Az akkori beszámolókban lehetett ilyet olvasni. (23.50) Tehát a kiegyensúlyozottság megítélése folyamatosan alakulófélben van. Más volt a 2010ben meglévő szabályozás e tekint etben, és más a mostani szabályozás. Ez a mostani vitában is keveredett folyamatosan, hogy olyanokat említettek meg, ami a korábbi szabályozásban benne volt, és annak alapján kérnék, hogy a médiahatóság azt szankcionálja. Megváltozott ez a nézőpont, a médi apiac kiszélesedett, és így a kiegyensúlyozottságot már egyre kevésbé tartják fontosnak. Az Európai Unió egyenesen azt kifogásolta, hogy miért is jelenik meg a kiegyensúlyozottság a magyar médiaszabályozásban. E tekintetben módosítani, pontosítani kellett a médiatörvény szövegét, ugyanis tartalmazta a médiaalkotmány azt, hogy a média egészére vonatkozik ez a követelmény, ez viszont nem volt pontosan értelmezhető a nyugateurópai országokban. Direkt mondom a nyugateurópai országokat, mert más demokráciafejl ődést jártak be, mint a keletközépeurópai országok. E tekintetben pontosítani kellett még a szabályozás szövegét is, de leginkább az lett volna az Unió számára elfogadható, ha a kiegyensúlyozottság meg sem jelenik a szabályozásban. Nos, a kiegyensúlyozot tság konkrétan annyiban változott, hogy míg a korábbi szabályozás lehetővé tette azt, hogy a médiahatóság maga is indítson ilyen tárgyban eljárásokat, és szankcionálja, az új szabályozás ezt már nem teszi lehetővé, csak bejelentésre lehet vizsgálatokat ind ítani, és ha bejelentés van, azt köteles kivizsgálni a Médiatanács. Korábban egyébként a panaszbizottságnak volt ez a feladata. A szankció is nagyon erősen megváltozott gyakorlatilag, míg korábban azért lehetett szankciókat alkalmazni e tekintetben, az új szabályozás a nyilvánosság szankciót teszi egyedül lehetővé. Tehát azt, hogy közzétegye a szolgáltató a Médiatanács döntését, illetve közleményét.
