Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 21 (165. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület és az NMHH Médiatanácsa 2010. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület és az NMHH Médiatanácsa 2010. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyű... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZALAI ANNAMÁRIA, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, a napirendi pont előadója:
615 létrehozta a konv ergens Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, amelynek autonóm jogállású szerve a Médiatanács. Ezzel a szervezeti átalakítással a korábban miniszter alá rendelt kormányhivatalként működő hírközlési hatóság is magasabb legitimitást nyert, hiszen a jogutód NMHH is az Országgyűlés alá rendelt autonóm államigazgatási szervvé vált. A korábban egymással alig kommunikáló hírközlési hatóság és a médiaigazgatásért felelős államigazgatási szerv összevonásával lehetővé vált, hogy a hírközlési politika és a médiaigazg atás egymásra tekintettel, párhuzamosan alakulhasson. Az úgynevezett konvergens hatósági struktúra kialakításának és a működési mechanizmusok korszerűsítésének előnyei kezdettől fogva megmutatkoztak. A gyorsabb ügymenet, a párhuzamosságok megszüntetése, a kompetenciák egy szervezetben való koncentrálása mind elősegítették, hogy a média- és hírközlésigazgatásért felelős hatóság hatékonyabban reagálhasson a piaci folyamatokra. 2010. október 11én az Országgyűlés döntésének megfelelően alakult meg a Nemzeti M édia- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa, az ORTT jogutódja, amely önálló jogi személy, és kizárólag az Országgyűlés felügyelete alatt áll, így jelentős autonómiával bír. A testület függetlenségének további garanciája, hogy elnökének és tagjainak megválasz tásához a korábbi egyszerű többség helyett a képviselők kétharmadának egyöntetű szavazata szükséges. A folyamatos és hatékony munkának biztosítéka, hogy a tagok nem hívhatók vissza, tagságuk nem szűnik meg, tehát nem fordulhat elő az, ami az ORTT működését korábban ellehetetlenítette, illetve kiszámíthatatlanná tette, hogy a parlamenti frakció megszűntével automatikusan megszűnt a testületi mandátum, a képviseleti jog, amivel folyamatosan változott egyébként a tagok szavazati aránya is. (21.40) A közmédiare ndszer is változott. Korábban szervezetileg és költségvetésileg is széttagolt közmédiarendszerben, egymásra való tekintet nélkül működtek kiskirályságok, három önálló intézmény. A sok bába között pedig egyrészt elveszett többmilliárdnyi forint, no és maga a gyermek: a köz szolgálata. Az új felállás a közmédiumokat felügyelő testületeket egy közalapítványba vonta össze a részvénytársaságok önállóságának megtartása mellett. A közös műsorgyártó bázisra, a Médiaszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapra épülő rendszer pedig magával hozta a közszolgálati médiumok szorosabb együttműködését, a feladatok megosztásának és a költségek ésszerűbb, takarékosabb tervezésének lehetőségét. A médiaigazgatás újjászervezésének harmadik és negyedik lépcsőfokát a médiaalkotmán y novemberi és a médiatörvény decemberi elfogadása jelentette, ez azonban a mi beszámolónkat, 2010es beszámolónkat még nem érinti, hiszen ezen törvények csak 2011ben léptek hatályba, így nem befolyásolták az új szabályok sem az ORTT, sem a Médiatanács 20 10es jogalkalmazói tevékenységét. Hogy alakult a médiapiac helyzete 2010ben? Magyarországon a 2010es adatok szerint 42 darab földfelszíni sugárzású helyi televízió működött, 36 kereskedelmi szolgáltatóként, 6 pedig közműsorszolgáltatóként vagy nonprofi tként. Műholdas műsorszolgáltatásból 25 volt, két országos rádió műsorát terjesztették műholdon, további 23 műholdas műsorszolgáltatóból 7 országos, 13 körzeti televízióként működött, 3 csatorna pedig kizárólag külföldre irányuló műsorszolgáltatást végzett . Vezetékes televíziós és rádiós műsorszolgáltatóból 527 volt, amelynek közel 34 százaléka működött közműsorszolgáltató vagy nonprofit televízióként. A rádiós piacon a két országos kereskedelmi rádió, a Class és a Neo, a Magyar Rádió 3 országos csatornája és az akkor országos Katolikus Rádió mellett 2010ben 125 helyi és 67 körzeti rádió működött.
