Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. június 12 (201. szám) - A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - MÁRTON ATTILA (Fidesz), a napirendi pont előadója:
5701 komoly feszültségek adódná nak, tehát a megfogalmazásnál mindenképpen ügyelni kellett arra, hogy ne okozzon feszültséget a NAV belső illetményrendszerében. A javaslat által bevezetni kívánt, kizárólag a pénzügyi nyomozókra irányadó bértábla alkalmas arra, hogy a rendőrségnél fizetet t bűnügyi pótlékot is magában foglalva azonos mértékű bérezést tegyen lehetővé a két szervezetnél hasonló tevékenységet végzők tekintetében, amellyel elkerülhető, hogy jövedelmi okok miatt legyen jelentős elvándorlás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományáb ól. A törvényjavaslat elfogadása esetén már valóban ösztönző jelleggel lehet alkalmazni a kiemelkedő szakmai munkát végzők részére az illetményeltérítést, így biztosítva magasabb jövedelmet az állomány jól teljesítő tagjai részére. Tisztelt Ház! Tisztelt K épviselőtársaim! A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi törvény a személyi állományra vonatkozó részéhez kapcsolódó joganyagainak elmúlt időkben történő változása a gyakorlati életben számos problémát vet fel, többek között a szabályozási szintek változása miatt. Ezt a problémát a tavaly őszi NAVtörvénymódosítás igyekezett orvosolni azzal, hogy azokat a kérdéseket illetően, amelyek eddig a hivatásos állományra vonatkozó törvény alapján a pénzügyőrök tekintetében miniszteri rendeleti szinten került ek szabályozásra, ugyanakkor a kormánytisztviselők vonatkozásában közszolgálati szabályzatban vagy egyéb belső szabályozóban, azokat a NAV tekintetében egységesen a foglalkoztatási szabályzat szintjére helyezte. Az ezt követően 2011ben kihirdetésre került , a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény részben változtatott ezen a rendszeren, egyes kérdéseket a korábbi törvényi szintről kormányrendeleti szintre helyezett, más kérdéskörök tekintetében ugyanakkor a korábbi közszolgálati vagy egyéb belső szabál yozók szintjéről a szabályozást kormányrendeleti szintre emelte. Ilyenek például a fegyelmi eljárás lefolytatásának eljárási és részletszabályai. Mi, a törvényjavaslat előterjesztői úgy ítéljük meg, hogy jogszabályi szinten szükséges egy olyan jellegű korr ekció, amely egységes szabályozási szintet hoz létre oly módon, hogy egyes rendelkezések törvényi szinten rögzítésre kerülnek a kormánytisztviselők tekintetében is, a jogszabályi szintet nem igénylő részletkérdéseket pedig egységesen foglalkoztatási szabál yzat rendezi majd. Véleményünk szerint ezzel a NAV teljes személyi állománya tekintetében biztosítható lesz az egységes szintű szabályozás a szervezethez köthető, és ezért a szervezeti sajátosságokhoz igazodást igénylő, de jogviszonytípustól alapvetően füg getlen kérdések tekintetében. Ehhez pedig egyes kérdésköröknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben történő újraszabályozását látjuk szükségesnek. A NAV bizonyította, hogy az integrációval egy valóban kiemelkedő szervezet jött létre, amelyben m ég számos lehetőség rejlik, és amely hatékony védelmet tud nyújtani Magyarország gazdasági stabilitásához. A siker záloga azonban a köztisztviselői és hivatásos, úgynevezett vegyes állomány, amely szabályozási szinten sokszor nem kezelhető együttesen probl éma nélkül. A megindult “civilesítési” folyamat ellenére mindig is lesz olyan tevékenységi köre a NAVnak, amely hivatásos állományt igényel, vagyis a vegyes állomány megszüntetése hosszabb távon sem cél. Amennyiben igény van a NAV működésére, úgy mindenki nek el kell fogadnia, hogy a NAV vegyes személyi állománya sok tekintetben speciális szabályozást igényel, ami a működőképesség fenntartásának egyik alapvető feltétele. (14.40) Jogalkotási szempontból felmerülhet, hogy hosszabb távon a NAVtörvény teljes é rtékű jogviszonytörvénnyé váljon, amely a szervezet specialitásainak figyelembevételével biztosítja az egységes közszférához való igazodást. Továbbá ez teszi majd elkerülhetővé a folyamatos konfliktusokat a jogalkotás során, ami jelenleg abból fakad, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, illetve a hivatásos állomány szolgálati viszonyáról szóló törvény módosításakor kezelhető legyen a NAV speciális helyzete, a vegyes állomány megléte. Az elmúlt másfél év tapasztalatai alapján világossá vált, h ogy nem elegendő a NAV egységes illetményrendszere tekintetében az alapokat meghatározni, mivel a különböző jogszabályi háttér,