Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. június 12 (201. szám) - A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - MÁRTON ATTILA (Fidesz), a napirendi pont előadója:
5700 változtatások. A nyomozó beosztást, illetve munkakört betöltők illetménye a rendőrségn él, illetve a NAVnál olyan különbséget mutat, amellyel a NAV a rendelkezésére álló eszközökkel nem tudja felvenni a versenyt. A különbség a rendőrségnél és a NAVnál érvényben lévő illetményrendszer eltéréséből fakad. A NAV illetményrendszere a közszféráb an egyébként irányadó elveken alapulva egy, a jogviszonyban eltöltött idő alapján történő folyamatos és szervezeten belüli egységes előmenetelt kínál. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi törvény illetmén yrendszere beosztási kategóriánként biztosít eltérő illetményszinteket. A NAV létrehozásakor az volt a cél, hogy a teljes személyi állomány tekintetében egységes illetményrendszer kerüljön kialakításra, amely biztosítja a szervezetnél a folyamatos előmenet elt, hosszú távra is kiszámítható életpályát kínálva mind a civil, mind pedig a hivatásos állomány számára. Ennek megfelelően a NAV illetményrendszere a kormányzati tisztviselők tekintetében irányadó illetményrendszerre alapozva került szabályozásra, amely a NAV egészét tekintve egy, a szervezet és az állomány számára is alapvetően pozitív lépést jelentett. A pénzügyi nyomozók sajátos helyzete az általuk ellátott tevékenység és a rendőrnyomozók tevékenységének kvázi párhuzamosságából, hasonlóságából adódik, amely az átjárhatóságot szinte magától értetődővé teszi, valamint abból a tényből, hogy a rendőrségnél a nyomozó, főnyomozó vagy kiemelt főnyomozó beosztások magas beosztási kategóriába soroltak, így a kezdetektől magasabb illetménnyel díjazott a rendőrsé gnél ezen feladatok ellátása. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény által jelenleg is lehetővé tett illetményeltérítéssel, valamint a személyi bér megállapításával ugyan a tényleges állapotot lehet közelíteni, azonban ezeket az esz közöket a rendőrség és a NAV nyomozó állományának illetményharmonizációjára fordítani több szempontból is aggályos. Egyrészt a személyi bér kivételes illetménymegállapítási forma, amelyet a NAVtörvény szerint a kimagasló teljesítményt nyújtó és a szerveze t működése szempontjából kiemelten fontos munkakört betöltő személy részére lehet megállapítani. Másrészt a NAVtörvény szerint az illetményeltérítés alapja a megelőző év szakmai munkájának értékelése, így az elvileg évről évre változhat, vagyis nem jelent het kellő biztonságot, rendszerességet, szemben például a rendőrséggel, ahol a magasabb illetményt a törvény maga garantálja. Abban az esetben pedig, ha az illetményeltérítést a bűnügyi szakterület vonatkozásában a béreknek a rendőrség nyomozói állományána k illetményéhez történő igazítására venné igénybe a NAV, úgy ennek több nemkívánatos hatása is lenne. Egyrészt a szervezeten belül eltérő lenne a jogintézmény alkalmazásának gyakorlata, másrészt a bűnügyi szakterületen belül nem lenne hatékony eszköz a kie melkedő munka értékelésére, harmadrészt a NAVhoz újonnan felvételre kerülők nyomozók számára sem jelentene perspektívát annak a lehetősége, hogy a jövőben majd esetleg eltérítéssel magasabb lehet az illetmény, szemben a rendőrséggel, ahol kvázi azonos tev ékenységgel eleve magasabb illetménnyel vennék fel. Természetesen más szervek elszívó hatása nemcsak a pénzügyi nyomozók tekintetében érvényesül, hiszen az adóztatással összefüggő, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál szerzett ismeretek nagyon piacképes tudást biztosítanak, különösen a privát szférában. A pénzügyi nyomozók helyzete annyiban speciális, hogy olyan, a szervezet összlétszámához viszonyítva csekély létszámú csoportról van szó - a szervezetnek, tehát a teljes NAV létszámának nem egészen 3,5 százaléka tartozik ide , amelynek a szervezeten belül nem helyettesíthető a tevékenysége, kiemelten fontos feladatokat végeznek és nyomozásokat folytatnak, ugyanakkor más, szintén közfeladatot ellátó szervnél a képzettségüknek, végzettségüknek megfelelő feladatokat is el tudnának látni. Figyelemmel arra, hogy a nyomozó hatósági tevékenységeknek a NAV keretein belül kell maradnia, mindenképpen szükségesnek látjuk a törvényjavaslatban felvázolt illetmény rendezését. A fentiekre tekintettel elengedhetetlen, hogy ennek a szűk, ámde igen fontos munkát végző állománynak az illetményét úgy igazítsa a javaslat a rendőrnyomozók illetményéhez, hogy ezzel a NAV egészére irányadó illetményrendszertől logikájában ne térjen el. Ha ez így lenne, akkor itt