Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. június 11 (200. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
5622 Cáfolnom kell, mert nem igaz, hogy a b etegek a veszprémi, az ajkai és a keszthelyi kórházba mentek volna ez idáig is tömegesen gyógyulni. Ha igaz lenne az államtitkári válasz, akkor Tapolcán nem operáltak volna senkit, és a belgyógyászaton sem feküdne senki. Az elmúlt négy hónapban ugyanis 408 beteget operáltak a Deák Jenő Kórházban. A másik témakör a mentőállomás kérdése. Interpellációmban arra voltam kíváncsi, hogy ha a betegutak 70 százaléka Ajkára irányul, miközben az ajkai kórházban súlyos szakemberhiány tapasztalható, akkor hogyan fogják ellátni a megnövekedett betegforgalmat a jelenlegi hiányzó adottságokkal, illetőleg átgondoltáke, hogy a jelenlegi benzinköltségek mellett mennyibe kerülne a betegek szállítása. Ígéret érkezett ugyanis az elmúlt hetekben arra, és ezek az ígéretek sajnos s zintén nem voltak egyértelműek, hogy egy újabb mentőautóval bővülne esetlegesen a tapolcai mentőállomás járműparkja, vagy egy régi mentőautó helyett kapnának egy újat. Tehát nem volt egyértelmű, hogy plusz egy mentőautó vagy egy régit cserélnek le egy újra . Az államtitkári válaszból azonban kiderült, hogy egyik sem, hiszen mindössze a 12 órás autó szolgálati idejét változtatnák meg 24 órára. Hol van tehát a beígért új autó? - kérdezhetnénk. Ha megszüntetik Tapolcán az aktív belgyógyászati és sebészeti fekvő betegellátást, akkor a mentők az eddigi 11 ezer havi kilométer helyett 44 ezer kilométert fognak futni. A kérdésem tehát a következő: hol van a spórolás, ha a megnövekedett benzinár mellett jóval több kilométert kell a mentőgépjárműveknek megtenni? Azon k ellene gondolkodnia a helyi fideszes önkormányzatnak és a kormánynak is, hogy hogyan lehetne megmenteni a kórházban jelenleg még működő aktív sebészeti és belgyógyászati osztályt, ahelyett, hogy a kórház újbóli leépítésén, mondhatni, rombolásán ténykednéne k. Sajnálatos, hogy 2007ben már megszűnt helyben a szülészet, Tapolcán már nem születhetnek gyermekek, és amennyiben a két, jelenleg még aktív osztály, a sebészet és a belgyógyászat is megszűnik, akkor sajnálatos módon a jövőben számítani kell arra is, ho gy egyre több honfitársunk fogja elveszíteni életét amiatt, hogy nem jut el a hiányzó, megfelelő mentőszolgálati ellátással a legközelebbi kórházba. Innen szeretném kérni a kormányt és a helyi önkormányzatot, hogy gondolják át újra, és harcoljanak, küzdjen ek a tapolcai kórház megmaradásáért, mert erre kaptak felhatalmazást a választópolgároktól. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : A kormány képviselője jelezte, hogy írásban kíván válaszolni az elhangzottakra. Most megadom a szó t Magyar Zoltánnak, a Jobbik képviselőjének. Napirend utáni felszólalásának címe: “A Rábaközben tombolt a bosszú népe” Öné a szó. MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! 1919. június 6án Csornán az ember ek fegyvert fogtak a proletárdiktatúra ellen. A felkelést azonban maga Szamuely Tibor verte le, és ő is ítélkezett az elfogottak felett. A terroristák 180 embert szedtek össze túszként. A rabokat Győrbe vitték, az egyetlen szűk zárkába gyömöszölt rabokra m ég a rácsos ablakokat is rázártak, azzal a kiáltással, hogy hadd fulladjanak meg. Győrben egyébként a Gombosféle terrorkülönítmény székelt. Néhány nap múlva Budapestről azonban megjött az erősítés is. A Szamuely Tibor vezette csürhe, a forradalmi hiéna el öntötte Győrt, és úgy próbálták meg megtisztítani a várost, hogy az utcán ordítozva rálőttek mindenkire, aki az első szóra nem volt hajlandó bemenni a házakba, illetve akinek erre esetleg nem volt elég ideje. Így halálos csendben, üres utcákon robogott vég ig géppuskákkal felszerelt autóján. A hírhedt halálmester statáriumot is tartott. Pünkösd szombatján a szabad ég alatt asztalt állíttatott a börtön előtti térre. Maga elé vezettetett vagy harminc foglyot, nyolc embert az asztal bal
