Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. június 11 (200. szám) - Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Fratanoló kontra Magyarország ügyben hozott ítélete végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről szóló beszámoló, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Fratanoló kontra Magyarország ügyben hozott ítélete végre... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. LUKÁCS TAMÁS, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz):
5593 védelméről szóló egyezmény 10. cikkében foglalt szabad véleménynyilvánítás jogát Magyarország megsértette, és a 2011. november 3án hozott íté letében a marasztaló ítélet úgy hangzik, hogy 4000 euró kártérítésre és 2400 euró költség megtérítésére kötelezte hazánkat. Úgy, ahogyan azt az államtitkár úr is mondta, az ítélettel szemben a kormány kérte az ügynek a bíróság nagykamarája elé terjesztését . Sajnálatosan vettük tudomásul, hogy a bíróság öttagú tanácsa 2012. május 8án hozott indokolás nélküli levelében jelezte, hogy nem fogadja el a kérelmünket, a bíróság 2011. november 3án hozott ítélete így 2012. március 8án véglegessé vált, és a megítél t összeget 2012. június 8án rendelte megfizetni. Az ügynek közvetlen uniós jogi kapcsolódása álláspontunk szerint nincs, azonban az Európa Tanács és az Európai Unió között 2007. május 23án megkötött egyetértési nyilatkozat tartalmazza az emberi jogok és alapvető szabadságok területén folytatandó együttműködés általános keretét, és kiemeli az Európa Tanács szerepét az emberi jogok, a jogállamiság, valamint a demokrácia letéteményeseként Európában. (22.10) A nyilatkozat értelmében az Európai Unió az Európa Tanácsot tekinti az emberi jogok európai szintű forrásaként, tiszteletben tartja az Európa Tanács által felhasznált eszközök egységességét, érvényességét, eredményességét az emberi jogok helyzetének nyomon követése érdekében. Ahogy azt államtitkár úr is em lítette, Magyarországon azonban az ötágú vörös csillag nem csupán a nemzetközi munkásmozgalom jelképe, hiszen huszonkét évvel a rendszerváltás után is elmondhatjuk, hogy szinte visszaköszön a múlt, és Magyarország második világháború utáni történelme megvá ltoztatta e jelkép jelentését, hiszen a nemzetközi munkásmozgalmi jelképet nagymértékben sikerült a kommunista diktatúrának lejáratnia. Ugyanis ennek a jelképnek a jelentését - mint ahogy mondtam - a történelem megváltoztatta, hiszen ennek következtében eg y olyan önkényuralmi rendszer szimbólumává vált, amit az emberi jogok tömeges megsértését, a hatalom erőszakos megragadását és gyakorlását igazoló ideológia és gyakorlat jellemzett. Ezért az ötágú vörös csillag viselése azonosulást jelent a kommunista dikt atúrát jellemző önkényuralmi eszmékkel, illetve ezek propagálásával, ahogy azt államtitkár úr is nagyon helyesen megállapította. Szükségesnek tartom továbbá felhívni a figyelmet az Európai Unió Bíróságának két ítéletére. Az ítéletekben foglalt megállapítás ok arra engednek következtetni, hogy az önkényuralmi jelképek viselése, használata az uniós jogi környezetben eltérő minősítést kap. A bíróság egy korábbi vörös csillag viselésével kapcsolatos ügyben - ez az úgynevezett Vajnaiügy volt - megállapította, ho gy az semmilyen módon nem kapcsolódik a szerződések rendelkezéseinek hatálya alá tartozó egyik helyzethez sem, és a bíróságnak nincs hatásköre a tagállami bíróság által feltett kérdés megválaszolására. A másik ilyen ügy volt a szovjet címer közösségi védje gyként történő lajstromozását megtagadó határozat felülvizsgálata, ugyanis ennek során az Európai Unió törvényszéke elfogadta azt a megállapítást, hogy a megjelölést bizonyos tagállamok - és itt külön kiemelte Magyarországot is - területén az emberek közre ndbe vagy közerkölcsbe ütközőnek tartanák, illetve hogy Magyarországon a szovjet címer jelentéstartalma nem halványult el, nem változott meg olyan mértékben, hogy azt az emberek ne politikai jelképként fognák fel. Mindezek alapján feltételezhető, hogy az U nió részéről nem várható olyan elvárás, hogy az említett büntető törvénykönyvi rendelkezéseket Magyarországnak módosítani kellene. Megemlíteném a 61/2011. (VII.13.) alkotmánybírósági határozatot. Az Alkotmánybíróság általánosságban megjegyezte, hogy az alk otmány ugyanúgy fogalmazza meg az alapjog lényegi tartalmát, mint valamely nemzetközi szerződés, például a polgári és politikai jogok egyezségokmánya és az emberi jogok európai egyezménye. Ezekben az esetekben az Alkotmánybíróság által nyújtott alapjogvéde lem szintje semmiképpen sem lehet alacsonyabb, mint a nemzetközi, jellemzően a strasbourgi bíróság által kibontott jogvédelem szintje. A pacta sunt servanda elvéből következik az alkotmány 7. § (1) bekezdése, valamint az alaptörvény Q. cikk (2), (3) bekezd ése, ami a következőt tartalmazza, hogy “Magyarország nemzetközi jogi
