Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. június 11 (200. szám) - Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Fratanoló kontra Magyarország ügyben hozott ítélete végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről szóló beszámoló, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Fratanoló kontra Magyarország ügyben hozott ítélete végre... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. LUKÁCS TAMÁS, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz):
5594 kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját” - itt a kettő összhangjára hívnám fel külön a figyelmet , valamint “Magyarország elfoga dja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.” Azt hiszem, ez önmagáért beszél, amit az alaptörvényünk megfogalmaz. Tehát az Alkotmánybíróságna k akkor is követnie kell a strasbourgi joggyakorlatot, az abban meghatározott alapjogvédelmi szintet, ha saját megelőző precedens határozatából ez tényszerűen nem következne. Tisztelt Országgyűlés! A jelenleg hatályos büntető törvénykönyv - ami az 1978. év i IV. törvény - 269/B. §a kimondja: “Aki horogkeresztet, SSjelvényt, nyilaskeresztet, sarlókalapácsot, ötágú vörös csillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet terjeszt, nagy nyilvánosság előtt használ, közszemlére tesz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósu l meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.” Nemzetközi kitekintésben - mint ahogy azt államtitkár úr is mondta - a magyar szabály nem kivételes Európában, hiszen több állam szabályozása bünteti a diktatúrák jelképeinek a használatát: Ausztria , Franciaország, Németország, Románia. Aztán említhetjük Litvániát is. Litvániában kifejezetten nevesítik a kommunista múlt szimbólumait a tiltott jelképek között. Litvániában két jogszabály tartalmaz szabályozást a tárgykörben, a gyülekezési jogról szóló, amit 1993. december 2án hirdettek ki, ez a Law on Meetings, a horogkereszt, az SSjelvény, a sarló és kalapács, valamint az ötágú vörös csillag viselését tilalmazza a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényeken általános jelleggel. A közigazgatási szabálysértésekről szóló törvény a fenti körbe sorolható szimbólumok viselésének tömegrendezvényen vagy demonstráción való használata esetében a megsértőket pénzbírsággal sújtja, nevezetesen 145 és 295 euró közötti pénzbírsággal. Az Európai Unió törvénysz éke a T/232/10. számú, 2011. szeptember 20i ítéletében elutasította az uniós védjegyhatóság azon határozatával szemben emelt kifogást, amely a szovjet címer közösségi védjegyként történő lajstromozását megtagadta. A törvényszék elfogadta azt a megállapítá st, miszerint a megjelölt bizonyos tagállamok területén az érintett közösség jelentős része közrendbe vagy közerkölcsbe ütközőnek tartaná, illetve hogy Magyarországon a szovjet címer jelentéstartalma nem halványult el, nem változott meg oly mértékben, hogy azt az emberek ne politikai jelképként fogják fel. A már hivatkozott büntető törvénykönyv 269/B. §ának alkotmányosságával az Alkotmánybíróság 14/2000. (V.12.) alkotmánybírósági határozatában foglalkozott, és rámutatott arra, hogy a jelképek egy sor eszmé t, elvet és gyakorlatot egyetlen tárgyba, személybe vagy piktogramba sűrítve nagy hatású üzenetet továbbítanak. Magyarországon az ötágú vörös csillag nem csupán tehát a nemzetközi munkásmozgalom jelképe, a második világháború után a történelem megváltoztat ta e jelkép jelentését, amely ennek következtében egy olyan önkényuralmi rendszer szimbólumává vált, amit az emberi jogok tömeges megsértését, a hatalom erőszakos megragadását, gyakorlását igazoló ideológia és gyakorlat jellemzett. Az Alkotmánybíróság azt is megvizsgálta, hogy a korlátozásnak törvényes célja volte, bevezetését nyomós társadalmi szükség indokoltae, és hogy a korlátozás arányban állte az elérni kívánt törvényes céllal. Tehát az arányosságot is vizsgálta, hiszen ez is nagyon sokszor kifogás tárgyát képezi. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Magyarország történelmi tapasztalatai alapján a szóban forgó korlátozás nyomos társadalmi szükségletre adott válasznak tekintendő, a köznyugalom és mások jogainak védelme érdekében. Az Alkotmánybíró ság azt is megállapította, hogy a törvényes célok védelme büntetőjogi szankciónál enyhébb eszközt nem biztosít. Továbbá a korlátozás arányban áll az elérni kívánt céllal, mivel a szóban forgó jelkép nyilvános használatának csak néhány pontosan körülírt for máját érinti, és csak azokat a használatokat korlátozza, amelyek az általuk szimbolizált önkényuralmi ideológiákkal való azonosulást, illetve ezen ideológiák nyilvános terjesztésének a szándékát tartalmazza.
