Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. június 11 (200. szám) - A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
5577 (20.50) Azt Szakács képviselőtársam is hangsúlyoz ta, hogy ez egy gyors reagálás a jogalkalmazás során felmerülő problémára, és valóban, a jogalkalmazói oldalról jött ez a törvényjavaslat. Tulajdonképpen ez a 17 paragrafus 3 jogszabályt érint, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámo lásról szóló 2006. évi V. törvényt, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt, valamint a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényt. Egyegy dolgot szeretnék kiemelni. Tehát ez orvosolja a cégeljárási törvényné l a gyakorlatban felmerült jogértelmezési problémákat. A csődtörvénynél indokolt a fentieken túlmenően a felszámoló szervezetek átlátható és ellenőrizhető tulajdonosi szerkezetének törvényi szintű bemutatása. Még nem volt szó róla, de a közhasznúsági fokoz at 2012. január 1jével történő megszüntetése indokolttá teszi a törvény módosítását, azaz a törvény erejénél fogva közhasznúvá válnak ezek a szervezetek. A csődtörvény módosítása során a javaslat meghatározza azt, hogy kit kell a csődeljárásban hitelezőne k tekinteni. Szintén a csődtörvény módosítása egyértelművé tette a keresetindításra nyitva álló határidő számításának módját, azaz a keresetindításra nyitva álló határidő nem a felszámolási eljárás jogerős lezárásával kezdődik. A gazdasági társaságokról sz óló törvény módosítása pontosítást tartalmaz, valamint a felesleges átmeneti rendelkezéseket hatályon kívül helyezi. Természetesen a benyújtott törvényjavaslathoz néhány módosító javaslat benyújtása indokolt, amelyek a javaslatban szereplő néhány törvény o lyan rendelkezéseit jobbítja, amelyek a jogalkalmazás során problémát okoznak. Mint ahogy már képviselőtársam is említette, a Fidesz képviselőcsoportja általános vitára alkalmasnak tartja a jogszabályt, és támogatását kéri a parlament minden tagjától. Kösz önöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Én pedig sűrű elnézést kérek ismét Vitányi Istvántól. (Dr. Vitányi István: Százszor le kell írni a nevemet.) Százszor leírom; lesz még időm rá. Még egyszer elnézést. Meg yünk tovább. Gyüre Csaba képviselő úr, Jobbik. DR. GYÜRE CSABA (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben az évben sorozatban kerülnek ide a parlament elé azok a jogszabályok, amelyeket nemrégen tárgyaltunk . Leginkább, azt gondolom, a decemberi és a februári jogalkotás volt az, amikor a legtöbb hiba csúszott be. Több dolognak köszönhetjük, hogy ezek a hibák visszakerülnek. Egyrészt az ellenzéki pártok, a Jobbik Magyarországért Mozgalom is számtalan módosító javaslatot csatol be, nyújt be minden esetben, amikor egyegy jelentősebb törvényt fogadunk el, illetve a kisebbeknél is. Ezeket a kétharmados többség sorozatban nem vette figyelembe, sorozatban söpörte le úgy a módosító javaslatokat, hogy azok nem kerülte k semmilyen formában megfogadásra, sőt általában a bizottsági ülésen is gyakorlatilag még meghallgatásra sem kerültek, szinte süket fülekre találtak. Így került vissza sok törvény. De miért is? Mert önmagában attól, hogy az ellenzék módosítani javasol vala mit, attól még nem fog ide visszakerülni, hiszen akkor az azt jelentené, hogy valahol belátnák a későbbiek során, hogy ebben hibák vannak. Itt elsősorban azt kell látnunk, ami elég szomorú, hogy sajnos az Európai Unió az, aki általában beleszól ebbe, illet ve az Európai Uniónak valamelyik bizottsága, a Velencei Bizottság vagy más bizottság, amely jelzi Magyarországnak, hogy melyek azok a jogszabályok, amelyekkel nem ért egyet, és általában így kerülnek vissza. Ez volt eddig az általános gyakorlat, és így ker ült vissza több törvény is december, illetve február hónapról, amit újratárgyaltunk. És érdekes módon, ezek a módosítások, amelyek bejöttek akkor, általában éppen az ellenzéki javaslatokat tartalmazták. Mindamellett mi sokkal jobban örülnénk annak, ha az e llenzéki javaslatok el lennének fogadva, legalábbis szakmai alapon lennének elutasítva, nem pedig azért, mert az ellenzék nyújtotta be, és akkor nem kerülne arra sor, hogy magyar népképviseleti szerv
