Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 21 (165. szám) - A kommunista diktatúra által kitelepítettek, valamint az őket befogadók emlékének megörökítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - MURÁNYI LEVENTE, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
524 vezetésével létrehozzák a koalíciós kormányt. 1945. január 20án megkötik a fegyve rszüneti egyezményt, amelyet a párizsi békeszerződés csak 1947. február 20án követ és ír felül. A közép- és keleteurópai térség, köztük hazánk lakóinak háború utáni sorsáról meghatározó elképzelést a szovjet külügyi népbiztoshelyettes, bizonyos Majszkij 1944ben készült írása ismerteti a legvilágosabban. Valójában a Jaltában megszerzett területek szovjetizálásának megvalósítási tervét ismerhetjük meg benne, függetlenül attól, hogy valójában ellenségesnek vagy szövetségesnek tartott országról ír. Ezt írja Majszkij: a Szovjetunió abban érdekelt, hogy a háború után a korábban ellenséges országok társadalmi berendezkedése a széles demokrácia elvein nyugodjék, a népfront eszméjének szellemében. Ezeknek az országoknak belügyeibe való beavatkozástól sem kell vis szariadni, mert a szovjet elképzelések szerinti államberendezkedés a béke tartósságának feltétele. Majd így folytatja, most már Magyarországra vonatkozóan: A Szovjetunió nem érdekelt abban, hogy a háború után egy erős Magyarország jöjjön létre. A környező államokkal felmerülő területi kérdéseket Magyarország ellenére kell megoldani. Elszomorító, hogy érzelmi alapon határoztak a határok kérdéseiben, megismételve az 1920as rablóbékét, nem törődve a magyar milliók sorsával. Durva és szomorú, de tény, a győzte s hatalmak nem éreztek affinitást a legnagyobb középéeurópai probléma korrekt és tisztességes megoldására. Majszkijjal tovább a sztálini úton! Magyarországot nemzetközileg el kell szigetelni, és jelentős jóvátétel fizetésére kell kötelezni, s ezenközben a győztes Szövetséges Ellenőrző Bizottság, a SZEB elnöki posztját is a Szovjetuniónak adják az antant többi tagjai, elnökévé Vorosilovot nevezik ki, aki ezen felül még a Vörös Hadsereg marsallja. Ezzel a Vörös Hadsereg magyarországi jelenléte még dominánsab bá válik, ennek központi hátterét még az 1944 októberében lezajlott SztálinChurchilltárgyalás eredményezte. Ezen a tárgyaláson a térség országainak, köztük a hazánknak is sokkal kedvezőbb churchilli politika végleg elbukik a roosevelti és sztálini akarat tal szemben. Nincs már a győztes hatalmak közös akarata a térségben jelen, Sztálin az egyszemélyi gazda. Ezek után érthető, hogy a még létező budapesti koalíció véleményének figyelmen kívül hagyásával a Magyar Kommunista Párt szervezi meg az országos rendő rséget. Eisenberger Benjámint, művésznevén Péter Gábort bízzák meg Rákosiék a politikai rendőrség vezetésével, aki az első intézkedései között a lehető legrövidebb időn belül üzembe helyezi a volt nyilas hűségházat az Andrássy út 60. szám alatt, és megszer vezi az államvédelmi osztályt, az ÁVÓt. Az ÁVÓt Kádár János belügyminiszterré történt kinevezése után azonnal átszervezi Államvédelmi Hatósággá, azaz ÁVHvá. Az ÁVH alapító rendeletének értelmében a szervezet feladata a dolgozó nép ellenségeinek felderít ése, a népi demokrácia állami, gazdasági és társadalmi rendjének biztosítása. Az ÁVH egész szervezetében, függőségi rendszerében karhatalmi egységeivel és titkosügynöki hálózatával ennek a feladatnak kíván megfelelni. Vezetője, Péter Gábor csak és kizáróla g Rákosi Mátyást ismeri el egyetlen felettesének, ezért tényként fogadhatjuk el, hogy az ÁVH Rákosi Mátyás ellenőrzése alatt működött. Az ÁVHval egy időben hívják létre a katonapolitikai osztályt, a Magyar Kommunista Párt hadsereget ellenőrző szervét. Az ideiglenes nemzeti kormány még 1944. december 22én tett nyilatkozatában vállalja, hogy bíróság elé állítja a háborús és népellenes bűnösöket. Szovjet részről ennek a vállalásnak a minél előbbi teljesítését szorgalmazzák. Puskin politikai megbízott, illetv e Vorosilov szövetséges ellenőrző bizottsági elnök Rákosinál és Szakasitsnál rosszallásukat fejezik ki a fasiszta háborús bűnösök késedelmes bíróság elé állítása miatt. A népbíróságok felállításával nem lehet tovább várni. A két helytartónak egyébként sem volt ellenszenves a szovjet követelések teljesítése. 1945 januárjától 1950. április végéig városi és megyei, politikailag elkötelezett laikus bíróságokat hoztak létre népbíróságként. Mivel a kommunisták a cinizmus területén sem voltak gátlásosak, a “nép üg yvédje” nevet adták a népbíróságok tárgyalásain működő, betegesen primitív szellemiségű ügyészeiknek. (14.30)
