Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 21 (165. szám) - A kommunista diktatúra által kitelepítettek, valamint az őket befogadók emlékének megörökítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - MURÁNYI LEVENTE, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
523 ideológiáról volt szó, bosszúról volt szó, rablásról volt szó, mert ezeknek a vagyonát, a lakását rabolták el, és annak a rétegnek a módszeres irtásáról, amely Magyarországot meghatározta. Úgy érzem, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőjeként külön is meg kell említeni, hogy a kitelepítések elrendelésénél nagyon lényeges volt az az ideológiai meggondolás is, hogy ez a réteg volt az egyházak meghatározó csoportja is a városokban, és amikor az úgynevezett klerikális reakc ió elleni harcot hirdeti meg Rákosi, akkor hirdeti meg mind a kulákság, mind pedig a gazdag polgárság elleni harcot; tehát együtt mind a három ellen. Pártunk, frakciónk minden tekintetben támogatja ezt a határozatot. Nem általánosságban, hanem néven nevezv e a kommunista diktatúra által kitelepítettek, valamint az őket befogadók emlékének megörökítéséről van szó és legyen szó. Ezt így tudjuk támogatni. Nagyon lényeges benne a befogadókról való megemlékezés is. Kérem a képviselőtársakat, hogy támogassák ezt a javaslatot, és legyen ez a határozat a mi képviselői munkánk négy évének egy maradandó emléke is, hogy megörökítjük a róluk való megemlékezést. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képvise lő úr. Varga László képviselő úrnak jelzem, hogy kétperces hozzászólásra csak a vezérszónoki felszólalások után lesz lehetőség. Megadom a szót Murányi Leventének, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr. (14.20) MURÁNYI LEVENTE , a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahhoz, hogy a magyar nemzet 1945 utáni több évtizedes kálváriáját megértsük, elengedhetetlen a korszak Magyarországot érintő külpolitikájának részle tesebb megismerése. Az angolszász hatalmak már a jaltai szerződésben odadobták hazánkat a szovjet bolsevista terrorállamnak, miközben a magyar politikai vezetést a központi hatalmak szövetségi rendszeréből való kiugrásra biztatták, szándékosan félrevezetve őket. Magyarországon a baloldal külső szervező irányításával valósult meg. Létrejötte óta alapvetése a magyargyűlölet, a nemzetellenesség, az idegen érdekek képviselete hazánkkal szemben, azonban mindezekkel együtt sem lett volna képes nemzetünk ellen enn yi gaztett elkövetésére külső segítség nélkül. A Vörös Hadsereg 1944 augusztusában érkezett a magyar határhoz. A magyar lakosság meglehetős félelemmel, reményvesztetten gondolt a jövőjére, közülük még sokan emlékeztek az 1919es kommunista söpredék rémtett eire, ráadásul a Dont megjárt katonák beszámolói a paradicsomnak nevezett Szovjetunióban töltött időkről, az ott látottakról tovább fokozták rossz érzéseiket. És valóban, a Vörös Hadsereg magyar földre lépését követően a megvalósult rettenetet, a túlzónak tartott nyilas propagandát is meghaladták, martalócaik vérben és könnyben gázolva, női sikolyoktól kísérten taposták le hazánkat, miközben az ellenséget teljes mértékben kiszolgáló hazai bolsevikok a megfélemlített lakosságtól elvárták, hogy felszabadítóké nt fogadják és üdvözöljék őket. A moszkvai politikai vezetés elérkezettnek látta az időt, hogy a magyar királyi igazságszolgáltatás elől a Szovjetunióban bujkáló kommunistákat, köztük Gerőt, Révait és Farkast Budapestre küldjék. 1944. december 2án megalak ul a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, amelynek alkotóelemeit a Polgári Demokrata Párt, a Magyar Kommunista Párt, a Független Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt és a független szakszervezetek adják. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front egyik első inté zkedése a Moszkvából diktált kommunista akcióprogram elfogadása, amely azután a később megalakuló ideiglenes kormány programja lett. 1944. december 22én Dálnoki Miklós Béla
