Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 30 (196. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - MENCZER ERZSÉBET (Fidesz): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
4922 Ha már megalkotásakor egy elhibázott döntés volt külön törvényben meghozni, akkor legalább most, hogyha már új kódexet alkotnak, ide be kellett volna eme lni. Tehát tulajdonképpen az a furcsa állapot áll elő, hogy ha valaki csak a Btk.t tudja, akkor még nem feltétlenül tud jogkövető magatartást folytatni, és ez elég abszurdnak tűnik. Amit a 12. életéves büntethetőségi korhatár kapcsán csinálnak, az egészen egyszerűen vicc, azt kell mondanom, bár nagyon jól tudom, hogy önök is elfogadják azt, hogy a 14 év túl magas, és pont Gruber Attila képviselőtársamtól egy kiváló áttekintést hallhattunk, hogy az európai példák mit mutatnak. Én is kiemelném, hogy Norvégiá ban és Svájcban 10 éves kortól büntethetők az elkövetők, és általában a 1012 év az európai büntetőjogban nem tekinthető egyfajta kirívó példának, tehát ez tekinthető gyakorinak. Ennek ellenére önök - nyilván arra a nyomásra, amit mi sokszor elmondtunk - b eemelik ezt a 12 évet, de tulajdonképpen egy új kategóriát hoznak létre a 1214 éves kor között, ráadásul úgy, hogy csak nagyon jelentős bűncselekmények esetén lehet kiszabni bármit is, és amit ki lehet, az is intézkedés. Ez egy fából vaskarika. Arra jó, h ogy egy médiakampányban el lehessen adni, hogy önök valamit tettek, de arra kevés, hogy valódi problémára valódi válaszokat adjanak. Egyszerűen annyit kellett volna belerakni a Btk.ba, hogy a jelenlegi 14 évet átírták volna 12re, tehát nem büntethető az, aki nem töltötte be a 12. életévét. Ezáltal a 1218 életév között jönne létre a fiatalkorúak büntetőjogi meghatározása. Ez sokkal hatékonyabb lenne, és bizony nem lehet azt mondani, hogy egy 12 éves korú állampolgár ne lenne belátási képességének a birtok ában. Ha ez Európában működik, akkor nálunk is kellene. Ráadásul nagyon súlyos bűncselekményeket követnek el, nagyon sokszor egyébként szülők vagy nagykorúak segítségével és bűnszervezetben, tehát 14 év alatt és 12 évnél idősebb fiatalkorúak. Indokolt lett volna például olyan tényállások modernebb megfogalmazása, mint a hazaárulás, amely jelen pillanatban úgy áll, hogy egy nemzetközi szervezetben magyar állampolgárként betöltött tisztség után egy ilyen tisztségviselő akármit megtehet Magyarország ellen, sem miféle szankcióval nem lehet sújtani, hiszen ő egy nemzetközi szervezeti tagsága folyományaként szavazhat, dönthet vagy nyilatkozhat akármilyen galád dolgokat a saját szülőhazájáról. Ezt meg kellene szüntetni, és igenis a Magyarországhoz való hűséget elsőd legessé kellene tenni, még akkor is, hogyha valaki nemzetközi szervezetben tevékenykedik. Be kellene venni a nemzeti jelkép megsértése körébe a Szent Koronát. A bírói gyakorlat ezt olyanképpen íté lte meg, ami nem tartozik a nemzeti jelképek védelme alá. Ez abszurd, és ezen a helyzeten változtatni kellene. Erre majd egyébként módosító javaslatot is be fogunk nyújtani. Elképesztően rossz a kármegtérülés aránya, ami egyébként az embereket elképesztően irritálja, és erre is a büntetőjognak valamiféle választ kellene adnia. Ösztönözni kellene azokat, akik olyan bűncselekményt követnek el, amelyből kár származik, hogy ezt megtérítsék, ezt akár a büntetési tételek forintosításával is el lehetne érni. Tehát ha bizonyos körben meg nem térülő kár van, azt bizony a büntetéskiszabásnál érvényesíteni kellene, és ez akár a tételek felső határának emelkedésével is járhat. Nem egy jó gyakorlat, az emberek azt tapasztalják, hogy Magyarországon lopni csak sokat érdeme s, hiszen aki néhány milliárdot ellop, az majdnem hogy ugyanakkora büntetést kap, mint néhány millió forint eltulajdonítója, és esetleg külföldön vagy valahol kibekkelve néhány évet, az elévülési idők miatt büntetlenül hazatérhet, és élvezheti a javait. A politikusbűnözés különböző formáit is kiemelten szankcionálnánk. Nem megengedhető, hogy egyes emberek a közbizalommal visszaélve ugyanolyan büntetési tételeket kapjanak, mint egy “átlagos” állampolgár. (19.30) A vagyonelkobzás intézményét is jó lenne kiter jeszteni. Sok esetben szükség lenne arra, főleg a közpénzekkel kapcsolatos visszaélések esetén, hogy ne csak az adott személyre, hanem hozzátartozóira is kiterjesszük ezt, és ráadásul meg kellene fordítani a bizonyítást, tehát akit ilyenen
