Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 30 (196. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - MENCZER ERZSÉBET (Fidesz): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
4921 Természetesen egy új törvényszámmal, egy 2012es forradalmi törvényszámmal lehet majd ezt a törvényt megalkotni, és úgy tűnhet, hogy egy új kódex született, de sajnos mégsem vagyunk ennyire bizakodóak. A Jobbik már a 2010es választási programjában megfogalmazta a zéró toleranciát a bűnözéssel és a bűnözőkkel szemben. Ezt természetesen a sz avak szintjén a Fidesz is megfogalmazta, de azóta azt látjuk, hogy sokszor a politikai játszmákra fokuszálnak, és ennek szolgálták ki a büntetőjogot is. Mire gondolok? Itt akár az egyesülési joggal való visszaélésre, amelynek ilyetén való megalkotása vagy szigorítása egyértelműen a Magyar Gárda és hasonszőrű egyesületek ellen irányul. Arról nem is beszélve, hogy a közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése kapcsán oly abszurdumig jutott el a kormányzat, hogy egy olyan tevékenységet kíván büntetni, amel y teljesen szükségtelen, hiszen egyrészről miért büntetjük azt, aki közbiztonsági tevékenységet, a közjót vagy a közrendet próbálja fenntartani, úgy egyébként, hogy más bűncselekményt nem követ el, hiszen hogy ha elkövetne, akkor a büntető törvénykönyv egy éb tényállása, ennek megfelelő, kielégítő szabályozása megfelelő büntetéssel sújtaná. Ami viszont még veszélyesebbé teszi ezt a terepet, hogy számomra egészen egyszerűen nem körbehatárolható, hogy erre miért volt szükség, miért van szükség egyébként az új Btk.ban való bent tartására is, hiszen ez egy olyan gumijogszabály lesz, ennyi erővel egy tábla kihelyezése, hogy a környéken lakók vigyáznak egymásra, és a bűnözőket elkapják és a rendőrség számára átadják, ugyanúgy lehet fenyegető egy bűnelkövető számár a, és a közbiztonság fenntartásának látszatát fogalmazhatja meg. Természetesen ezekben az esetekben a rendőrség nem feltétlenül fog eljárni, de amikor érdekükben áll, akkor el tudnak majd járni. Tehát egy gumijogszabályként, amikor ők úgy gondolják vagy a kormányzat és a bűnüldöző szervek úgy gondolják, hogy lesújtanak, akkor lesújthatnak, egyéb esetekben meg szemet fognak hunyni. Ezt nem tartjuk demokratikus megoldásnak; a törvényeknek jól körülhatároltnak és mindenkire vonatkozónak kell lenniük. Sok szó e sett arról, és az alaptörvény hatálybalépésekor mindenki vagy nagyon sokan hurráoptimizmusban törtek ki itt a jogos védelem kérdéskörével kapcsolatban. Az jelent meg a társadalmi gondolkozásban, hogy itt majd mindenki megvédheti magát. Sajnos itt ezek a vi ták is, amik termékenyek, és itt a parlament előtt éppen zajlanak, azt bizonyítják, hogy nagyon is kezdeti lépés volt az alaptörvénybe való beemelése a jogos védelemnek, aminek persze örültünk, de ennek a kidolgozása már nem annyira bátor, de bízunk benne, hogy még itt módosulásokat lehet elérni. Az egészen botrányos, hogy megtartja a javaslat az 50 ezer forintra felemelését a szabálysértési értékhatárnak, ami azért furcsa, mert a kormányzat részéről több képviselőtől is hallhattuk, hogy 47 ezer forintból m eg lehet élni. Ha ez így van - véleményem szerint nincs így, de elfogadva a kormány képviselőit és a fideszes, KDNPs politikusokat, önök mondták, most nincs itt Zsiga képviselőtársam, de ő mondta többek közt , akkor viszont ennek a bűncselekményi határna k az 50 ezer forintra emelésével tulajdonképpen egyhavi megélhetési összeghez kötjük a bűncselekményi értékhatárt, ami egyébként egészen egyszerűen abszurd. Persze a statisztikákat javítani fogja, hiszen hogyha emeljük az értékhatárt, akkor úgy tűnik majd, hogy kevesebb bűncselekményt követtek el, de az emberek biztonságérzetét semmiképpen nem. Érthetetlen, hogy ha kódexről beszélnek és itt egy átfogó új szabályozásról, akkor hogyan maradhattak ki olyan törvények, amelyek büntetőjogi szabályokat határoznak meg, és nem a Btk.ba kerültek beemelésre, mint egyébként az önök által hozott 2011. évi CX. törvény, amely az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szól. Ezt akkor sem értettük, hogy miért nem a Btk.ba emelték be, most meg végképp nem. Ez egy olyan csoda dolog, ami már lerontja a kódex jellegét a Btk.nak, és arra utal, hogy önök nem nagyon gondolták végig, hogy mit is szeretnének új Btk. címen megalkotni. Ugyanez igaz egyébként a 2001. évi CIV. törvényre, amely a jogi személyekkel szem ben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szól. Ezt se értem, hogy miért nem sikerült ide beemelni.
