Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 30 (196. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BARÁTH ZSOLT (Jobbik):
4907 teljesen tisztában van tettének a társadalomra veszélyes súlyával. It t jön be - még egyszer - a felnőtt, a szülő vagy a törvényes képviselő felelőssége. Hogyan tudjuk azt garantálni - adok egy tippet, és fogok is ezzel kapcsolatban módosító javaslatot benyújtani , hogy ha a 121314 éves gyerek nem is, de a felnőtt, a szül ő érezze annak felelősségét, hogy azt a szocializációs folyamatot, nevelési folyamatot, amit elmulasztott a gyerek 13 éves koráig, hogyan érzékeltethetjük vele, amikor a gyermek súlyos, életellenes bűncselekményt követett el saját, akár szintén 1213 éves társa kárára. Mindenképpen szeretném, ha ennek lenne az új Btk.ban valami olyan passzusa, ami ilyen esetekben konkrétan ráirányítja a szülő büntethetőségére a figyelmet. Ha már itt járunk, itt van a büntethetőségi korhatár 12 évre való leszállítása a súly os bűncselekményeknél. Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a 14. életévét nem töltötte be, kivéve az emberölés, erős felindulás esetét. Tudjuk, hogy a súlyosabb bűncselekményeknél szállítaná le az új Btk. a büntethetőségi korhatárt. A z a folyamat, amiről néhány perccel ezelőtt elkezdtem beszélni, a kriminalizálódás, mindenképpen ennek a lépésnek a megtételére készteti a törvényhozást. Én támogatni tudom, hogy súlyos bűncselekmények esetén szállítsuk le 12 évre a büntethetőséget, de mi van olyankor - ami szintén a szülő felelősségét helyezi előtérbe , amikor egy 13 éves, tehát 14 év alatti gyerek sorozatosan lopást követ el. Ellene igazából még nyomozást sem folytatnak, mert ez nem a súlyos bűncselekmények kategóriájába tartozik, és így tulajdonképpen megússza szinte bármilyen büntetés nélkül. (18.20) Legrosszabb esetben elküldik egy gyerekotthonba, sőt, ha szerencséje van, akkor nevelőszülőkhöz kerül, mondjuk, speciális nevelőszülőkhöz, akik nem valószínű, hogy tudnak egy olyan gyermekk el mit kezdeni, akit már a saját szülei küldtek el 1213 éves korában lopni. Az életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki - 41. § a VII. fejezetben , aki a bűncselekmény elkövetésekor a 20. életévét betöltötte. Tisztelt képviselőtársaim és államtitkár úr, tisztázzunk már valamit! Akkor miről szól a nagykorúság, miről szól a 18. év betöltése? Tudtommal önjogú magyar állampolgárrá válik, aki betöltötte a 18. életévét, ezért minden tettéért felelősséggel tartozik. Akkor, ha 19 éves korában, ne adj’ isten, meggyilkolja egy másik embertársát, miért nem vonatkozik rá ugyanaz a büntethetőség, mint a 21 éves vagy 20 éves emberre, aki hasonló cselekményt elkövet, csak azért, mert 19 éves? Ha Magyarországon 18 éves korában önjogú magyar állampolgár rá válik egy személy, nevezhetjük akár fiatal felnőttnek is, de attól még súlyos bűncselekmény, életellenes bűncselekmény elkövetésekor miért nem vonatkozik rá az, ami a 20 év fölöttire? Ezzel kapcsolatban is, úgy tudom, hogy több jobbikos képviselőtársamm al is fölvetettük ezt a témát, egymástól függetlenül, más bizottságokban - én a szociális bizottságban , úgyhogy mindenképpen szeretnénk ezt módosítani. Még egy problémára szeretném fölhívni a figyelmet, amit dr. Gáva Krisztián helyettes államtitkár úr a szociális bizottság 2012. május 14ei ülésén a büntető törvénykönyvről szóló előzetes bizottsági vitában, tárgyaláskor visszajelzett nekem, megfogalmazott. Ez arról szól, hogy az életfogytig tartó szabadság… Bocsánat, ott kezdem, mert így vezetődik rá: “Az életfogytig tartó szabadságvesztés esetében, hogy a 20 év alattiakra ezt nem lehet kiszabni - jegyzőkönyvet idézek ugyanis , ezt a hatályos büntető törvénykönyv is így tartalmazza, és ezen nem kívántunk változtatni. Részben kapcsolódik ide, hogy a fiatal korúak esetében is (…) a javítóintézeti nevelés nem a 18. életévük betöltésével, hanem azt követően ér véget. Vagyis azért korábban is a jogalkotó figyelemmel volt arra, hogy a fiatal felnőttkornak az időpontját bizonyos esetekben nem kell ennyire mereven értelmezni, és egy még kialakulóban lévő személyiség miatt bizonyos esetekben indokolható lehet, hogy ő mégiscsak a fiatalkorúakra vonatkozó rezsim szerint töltse le a büntetését. Illetőleg ezt a fiatal felnőttkort még valahogy figyelembe vegyük, ebbe a ka tegóriába tartozik a 20 éves korhatár megszabása az életfogytig tartó szabadságvesztés alkalmazása vonatkozásában, (…) hogy pontosan ezeknek a javítóintézeti programoknak, vagy nevelésnek a végigfuttatása érdekében” javítónevelő intézetben töltse ki a rá szabott büntetést. Azonban, amikor előzetesben volt, és utána kellett
