Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 30 (196. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BOLDOG ISTVÁN (Fidesz):
4908 beszámítani, azzal az a baj, hogy tényleg, hogy ha már letöltött egy más típusú szabadságvesztés büntetést, akkor azt be kell számítani. Röviden próbálom megfogalmazni ezt a problémát, a mit a helyettes államtitkár úr tulajdonképpen úgy minősít szó szerint, hogy “ezzel ez a gyakorlati probléma merül föl”. A gyakorlati probléma pedig az, hogy ha a javítónevelő intézetben már tartható 19 éves kora betöltéséig a fiatal felnőtt, vagy aki már akkor nem fiatalkorú, mert 18 éves korában felnőtt korúvá válik, akkor, ha a 18. év előtt, 17 és fél évesen javítóintézeti intézkedésben részesül, de fél évig, 36 hónapig előzetes letartóztatásban volt, akkor akár éppen 18 éves kora előtt kerül be a javít óintézetbe, azt az intézeti programot, ami minimum egy évre szól, nem biztos, hogy tudják rajta érvényesíteni. De ez akkor is előfordulhat, ha akár 1617 éves korában kerül be a gyerek, ha az előzetes letartóztatást beszámítják vagy nem számítják be a javí tóintézeti nevelésbe. Úgyhogy ezt mindenképpen kellene tisztázni, hogy abban az esetben mi van, ha beszámítják, és abban az esetben mi van, ha nem számítják, mert azt viszont nem javítóintézetben tölti, hanem akár előzetes letartóztatásban, büntetésvégreh ajtási intézetben vagy intézményben. Még egyszer röviden azt szeretném összefoglalni, hogy a problémákat, amiket most felvetettem az új Btk.val kapcsolatban, elsősorban a fiatalkorúak szempontjából, és azokat a változtatásokat szeretném vagy szeretnénk ez zel kapcsolatban eszközölni, amire módunk van módosító javaslatok formájában, és kérem, hogy majd annak idején támogassák ezeket. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : A következő felszólaló Boldog István, a Fidesz képviselője. BOLDOG ISTVÁN (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az új Btk. megalkotásához jómagam jogászi végzettség nélkül csak a saját magam és a lakosok vágyait, elvárásait, javaslatait közvetíthetem. Mit vár tőlünk, törvényhozóktól a magyar lakosság? Elvárja, ho gy világos, közérthető és szigorú jogszabályokat alkotunk, ami elrettenti a bűnözésre hajlamos egyéneket, aki pedig már bűnözővé vált, az igazságos, méltó büntetést kap. Ha jól belegondolunk, a ma hatályos Btk. nem teljesíti ezeket az elvárásokat, hiszen o lyan, a magyar emberek igazságérzetét felháborító ítéleteket hoz a bíróság, mint például Marian Cozma ügyében a brutális gyilkosok igen enyhe büntetést kaptak. A bűnözéstől való elrettentésről pedig nem beszélhetünk, hiszen mindennaposak a brutális, kegyet len rablások, gyilkosságok. Köszönhető ez annak, hogy a bűnözők nagyon sokszor enyhe büntetést kapnak. Kisebb értékű lopásoknál tíztizenkét alkalom után is előfordul, hogy a bíróság megrovást, illetve enyhe pénzbüntetést alkalmaz. A mai bíróságok történet ében előfordult az az eset is, hogy az ellopott tűzifát a bíróság a tolvajnak ajándékozta. Nem ritkán borzolja kedélyünket az olyan brutális tett, ahol idős, kiszolgáltatott embereket támadnak meg, megverik, kirabolják, esetleg meg is gyilkolják. Nincs mit csodálkozni azon, hogy a magyar lakosság többsége kéri vagy egyetért a halálbüntetés bevezetésével. Tudom jól, hogy itt a parlamentben, sőt, a Fideszfrakcióban sem vagyok egyedül, aki támogatja a halálbüntetés bevezetését a legbrutálisabb bűnözőkkel szem ben. (Taps a Jobbik padsoraiban.) Sokan gondoljuk úgy, hogy nem etetni és jól tartani kell a dolgozó, adózó állampolgárok pénzén a legsúlyosabb bűncselekményt elkövetőket, hanem a legszigorúbban eljárni velük szemben. Éppen ezért elkészítettem egy módosító indítványt, amely a halálbüntetés újbóli bevezetését tenné lehetővé az új Btk. életbe lépésével. A módosítás szerint a halálbüntetést a legsúlyosabb cselekményt elkövetőkre, például az emberölés súlyosabban minősülő esetére lehetne kiszabni. Tudom, hogy v annak, akik vallási alapon utasítják el a halálbüntetés bevezetését, mondván, nincs jogunk más ember életének elvételére. Azt tudom nekik mondani, hogy én és a több millió, velem egyetértő magyar ember nem szándékozik
