Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 30 (196. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. KOLBER ISTVÁN (független):
4895 bűncselekmények. Tehát jó le nne, hogyha ez a fajta felfogás több kételyt támasztana a kormánypárti képviselőkben is. (17.20) És azt is egy problémának tartom, hogy több ponton csökkentik a bírói mérlegelés szabadságát. És hogyha hozzáveszek ilyen eseteket, ami előfordult Navracsics Tiborral, aki egy büntetőügyben kereste meg a bíróságot, vagy ha a bíróságról szóló törvényt nézzük, amelynek hatására Magyarországon csökkent a bírói függetlenség, mindezeket egybevéve azt gondolom, hogy nagyon s ok olyan probléma van, ami hiányosságot jelent a törvény esetében. És még hadd említsek meg egy területet: a szabálysértési törvény és a Btk. elválasztásával kapcsolatosan is azt gondolom, hogy nagyon sok probléma van. Ha egykét részletkérdést fel szabad még vetni, akkor elsőként ezt a gyermekkort említeném. Nem indokolt, nem szükséges, nem fordult elő olyan mértékben gyermekek által elkövetett súlyos bűncselekmény, ami ezt indokolná, inkább talán a médiának, a közvéleménynek szól ez a kérdés. A jogos véde lem kapcsán itt már elhangzottak a vélemények. Nos, a szabályozással kapcsolatosan magam is hadd fogalmazzam meg itt a kételyemet. Nem letisztultak, nem egyértelműek ezek a szabályok. Sok probléma vethető fel. A gyakorlati szakemberek segítségét kellene mi ndenképpen kérni ebben a kérdésben, de azt gondolom, azt talán laikusok is el tudják dönteni, hogy ez a törvényi szabályozás kiterjedne a lakáshoz tartozó bekerített helyre, ha fegyveresen vagy felfegyverkezve történik az ingatlanra történő behatolás. Azt gondolom, ezen a területen nagyon helytelen ez a szabályozás, és probléma a jogos védelemmel kapcsolatosan, hogy a bírói mérlegelés körét, hatókörét is jelentős mértékben szűkítenék ezzel a szabályozással így, ahogy most a büntető törvénykönyvben szerepel. Nem értek és a Demokratikus Koalíció képviselői sem értenek ezzel egyet. Itt jelentős finomításra lenne szükség. A szankciórendszert bővítették, hiszen az elzárás szabályozásával vagy például a sportrendezvények látogatásától való eltiltás szabályozásával újabb eszközök, formák kerültek be a szankciórendszerbe. Az elzárással kapcsolatosan, amely 5090 napig, illetőleg fiatalkorúak esetében 30 naptól 30 napig (sic!) tarthat, az a gondom, hogy ezek nem szolgálnak generálprevenciós célokat. És magam inkább az t érzem, hogy a szabadságvesztés az előszobáját jelenti, jelentheti további, későbbi bűncselekmények elkövetésének. És számomra érdekesség egyébként, hogy az Orbánkormány az ezredfordulón ezt a megoldást, ezt a szabályozást még nem tartotta helyesnek, nem tartotta jónak. Azon viszont teljes mértékben csodálkozom, hogy a pénzbüntetés szabályozását olyképpen módosítják, hogy az egynapi tételeket csökkentik, a pénzbüntetés összege 75 ezer forint helyett 30 ezer lesz minimálisan, mert a pénzbüntetést inkább ta rtom preventív eszköznek. A mai kormány szabályozási gyakorlata itt is túllőtt a célon, mert a szabálysértési eljárások során, többek között a közlekedési vétségek esetében meg durván átesett a ló másik oldalára, ami már nem veszi figyelembe az arányosság elvét, és nem veszi figyelembe az emberek teherbíró képességét és lehetőségét. Viszonylag enyhe szabálysértések, közlekedési szabálysértések esetén is durva büntetéseket helyez kilátásba. A járművezetéstől eltiltásnak a szabályozása nyilván mindig az ittas vezetéshez csoportosul vagy arra fokuszál. Hála istennek ezek az esetek egyre inkább visszaszorulóban vannak. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez a tendencia folytatódjon. Mégis a büntetéseknek ezt a merevségét, ami gyakorlatilag a bírók szere pét majdhogynem ilyen automata szerepre kárhoztatja, nem tartom helyesnek. A három csapást mint valami csodafegyvert szokták emlegetni, de itt azért szögezzük le, hogy a bírói mérlegelés lehetősége ugyancsak visszaszorul, és ez nem feltétlenül vezet minden egyes esetben eredményre.
