Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 21 (165. szám) - A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
486 Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nagyon fontos kérdésről van szó, amely nem előzmények nélküli, hisz a tisztelt Ház és a kormány 19 alkalommal tett külön böző intézkedéseket, még egy végszavazás előtt módosítóval is igyekezett finomítani ezeken a problémákon, és segítséget és segítő kezet nyújtani. De, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, amiért szólni kívánok, az megdöbbentő számomra, az, amit az LMP mondott : adóztassuk meg a végtörlesztőket. Itt végtelen cinikusságról van szó! Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, Ertsey Katalin, úgy gondolom, hogy magát Jeanne d’Arcnak képzeli. Ez mégiscsak felháborító, hogy amikor segítő kezet akarunk adni, ő teljesen másról és nem az előterjesztett törvényről beszél. Fel szeretném hívni a tisztelt figyelmét, kedves képviselő asszony, hogy egyeztessenek az LMPn belül, ugyanis képviselőtársa a számvevőszéki bizottságban a következőt mondta; remélem, képviselő asszony figyel rá m: “Egyébként örülök annak, hogy tényleg jó megoldások születnek, és csak biztatni tudom az államtitkár urat, hogy menjenek tovább ezen az úton.” Akkor most miről tetszenek beszélni? Vagy egyetértenek, vagy nem, de egyszerűbben mondják el, és segítsék a ko rmánypártiakat, hogy milyen tanácsot adnak, hogy még jobban gondoskodhassunk, még körültekintőbben. De összevissza beszélnek, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim. Az LMPnek mindig mindenről ugyanaz jut eszébe, hogy semmi sem jó. (Egy hang a Fidesz soraiból: Úgy van! - Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Szíveskedjenek már egyszer segíteni a kormányzati munkát hasznos tanácsaikkal. Köszönöm, hogy szólhattam. (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Z. Kárpát Dániel képviselő úr, Jobbik, még mindig kétperces. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár úr rosszul adta vissza a szavaimat - ezt szeretném korrigálni. Amikor a Fidesz megoldási csomagjának egyes elemeit nem azt mondom, hogy kri tizáljuk, hanem jobbító elképzelésekkel próbáljuk ellátni, akkor azt fejtettem ki, hogy ezen megoldási szeletek értelemszerűen mindig egyegy szűkebb csoportot tudnak górcső alá venni, hiszen átfogó megoldás nincs, ezt tudjuk. A problémám az, hogy amikor e gyegy ilyen szűk csoportot célba vesznek, most egy kicsit tágabbat, most nem annyira szűket, mint a végtörlesztés esetében, de akkor is kimaradnak olyanok, akik számára semmiféle megoldás nincs, én ezt hangsúlyoztam. Most kikre gondolok? Arra a teljesen d eprimált, a középosztályból sajnálatos módon lecsúszó vagy már lecsúszott rétegre, amelynek tartozása 90 napon felüli, munkája már nincsen, tehát egy csökkentett törlesztőrészlettel sem tudna elbánni, lakhatásában veszélyeztetett, és a Nemzeti Eszközkezelő sem segít rajta azért, mert valamelyik feltételnek nem felel meg. Tehát látható egy ilyen viszonylag széles réteg, amelyet az eszközkezelőn túl a kormány sem tud - nem is tudom, hogy akare, biztos akar, de nem tud - jelen pillanatban megsegíteni, nem is segíti meg. Ezen réteg számára jelen pillanatban nem kínálnak gyógyírt. Látható egy különbség a kilakoltatási moratórium által utcára küldött és, mondjuk, az eszközkezelő által megsegített családok számában is. Ez a különbség több ezer magyar családot jele nt, egy felelős kormányzat valamilyen megoldást a számukra is kidolgoz. Én csak ezt kértem számon. Legyen a számukra is kiút, menekülőút. Amikor pedig arról van szó, hogy a lakosságot, a hitelfelvevőket is felelőssé akarják tenni bizonyos fokig, akkor azt kell hogy mondjam erre: aki pénzügyi szakértőként vett fel devizahitelt, az sem számolhatott azzal, hogy a korábbi években - a hitelezés elkezdéséhez képest 25 évre visszamenőleg - feleannyit nem mozgott a svájci frank árfolyama, mint azóta. Látható tehát, hogy voltak olyan külső és voltak olyan belső gazdasági tényezők is, amelyekre a pénzügyi szakértők sem lehettek felkészülve. Akkor számon kérjük ugyanezeket a hiteleseken?
