Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 29 (195. szám) - A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZABÓ REBEKA (LMP):
4761 az anomáliák. Úgyhogy azt gondolom, véssük az emlékezetünkbe e törvény v itáját, és azt hiszem, sok más törvényt is ilyen módon kellene előterjeszteni, ennyire problémaorientáltan megoldási javaslatokat benyújtani, és akkor az ellenzék sem kötözködne sehol. A törvényjavaslatot meg fogjuk szavazni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Ta ps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az LMPképviselőcsoportból Szabó Rebeka képviselő asszony következik. Parancsoljon, képviselő asszony! SZABÓ REBEKA (LMP) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársai m! Nagyjából egyet kell hogy értsek az előttem szólókkal. A Lehet Más a Politika is úgy gondolja, hogy ez egy jó törvényjavaslat, amit fontos támogatni. Én sem szándékozom itt részletesen elmondani, hogy pontosan mi a tartalma és azt mivel indokolták, mive l ez nyilván már elhangzott, és feltételezem, hogy a képviselőtársaim ennek már tudatában vannak. Igazából két megjegyzést szeretnék tenni. Az egyik az, hogy természetesen fontosnak tartjuk azt, hogy ne lehessen különböző árrést alkalmazni a magyar és a kü lföldi áruknál, és tudjuk azt, hogy ez milyen anomáliákat küszöbölhet ki akár a zöldség, gyümölcstermelőknél, akár a tejtermelőknél például vagy a tőkehúsnál is, de azt hiszem, a tejtermelőknél sajnos ez egy elég általános szokás, hogy a külföldről szárma zó termékekre sokkal kisebb árrést alkalmaznak. (18.50) Ugyanakkor nincsen definiálva vagy nincsen meghatározva a törvényben, és nem tudom, tervezike majd, hogy az ehhez kapcsolódó végrehajtási rendeletben ezt hogyan fogják pontosan meghatározni, hogy mi lesz az összehasonlítás alapja, tehát milyen bázison történik az összehasonlítás, például milyen időhorizontban. Ezt most úgy értem, hogy nyilván ezek a nagy kereskedelmi láncok folyamatosan végeznek különböző beszerzéseket, és nem tudom, hogy melyik termé ket melyikkel kell majd összehasonlítani. Tehát meg lesz adva egy időintervallum, amikor nyilván folyamatosan beszereznek hazai árut is, meg különböző külföldi árukat is, és ezeknek a beszerzési ára folyamatosan változhat, mert hát nyilván ők is, gondolom, alkudnak a beszállítóikkal. Én tehát itt látok egy ilyen gyakorlati problémát, ami nem teljesen világos nekem, hogy mi lesz összehasonlítva mivel, annak tekintetében, hogy nem alkalmazhatnak különböző árrést; vagy mondjuk, beleszámíthate adott esetben a beszerzett mennyiség, és ahhoz képest mennyi lesz a beszerzési ár és az árrés. Tehát nem tudom, itt valamiféle konkrétabb részletszabályozásra lesz talán szükség, hogy ez mindenki számára egyértelmű legyen, hogy mi ez a szabály. Illetve nem tudom, nem lehe te adott esetben probléma azzal a definícióval, hogy azonos megjelenésű vagy azonos összetételű termék. Itt, mondjuk, a tej kapcsán remélhetjük, hogy az tej, de mondjuk, a különböző zsírszázalékos tejtartalmaknál, vagy mondjuk, adott esetben egy tőkehúsná l, hogyha az különböző tartású vagy állatokból származó hús… Tehát itt nagyon jól hangzik ez az elv, és én remélem, hogy megvalósítható lesz, csak én kicsit aggódom a megvalósítás részleteit illetően, hogy ez nem lesze majd adott esetben könnyen kijátszha tó amiatt, hogy nem lehet minden részletet kellőképpen előírni. A másik az, és ehhez kapcsolódik tulajdonképpen, ami egy ilyen globálisabb megjegyzésem vagy problémám az egésszel, hogy szinte minden törvény meg minden szabályozás kijátszható. Nyilván nekün k az az érdekünk, hogy ez minél kevésbé történhessen meg, de ha már adott esetben kijátsszák, és hogyha ezt észrevesszük, akkor erre bírságokat szoktak alkalmazni. Megnéztem, hogy 201011ben a tisztességtelen forgalmazói magatartásért kiszabott bírság az egyik ilyen nagy kereskedelmi üzletlánc esetében 130 millió forint volt, és összesen kétszer szabtak ki ilyet, egy másik nagy kereskedelmi lánc esetében meg 198 millió forint volt összesen. Itt arra is utalnék, nyilván ez