Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 29 (195. szám) - A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
4762 egy másik törvény hatálya alá esik , de ezen is érdemes elgondolkoznunk, hogy a bírságoknak vajon vane visszatartó ereje, ha már ilyen nagyon jó szabályozást vezetünk be. És még egy megjegyzés. Azt hiszem, hogy igen, mindannyian abból a gondolatból indulunk ki, hogy sajnos a termelők hátrá nyban vannak, tehát hogy a nagy kereskedelmi láncok erőfölényben vannak a termelőkkel szemben, és ezt kívánjuk ezekkel a szabályozásokkal ellensúlyozni. Én azt gondolom, alkothatunk akármilyen jó szabályozást, az sosem lesz annyira hatékony, mint hogyha me gpróbáljuk a problémát a másik végéről kezelni, és a termelőket megerősíteni a pozícióikban. Itt megint csak tudom, hogy ez nem konkrétan ennek a törvénynek a hatálya alá tartozik, de szerintem ezt nagyon fontos itt megjegyezni, és erről nem feledkezhetünk meg, hogy abban kell gondolkodnunk, hogy a termelők pozícióit javítsuk. És itt szeretnék elmondani egy példát: Petőfiszálláson van az úgynevezett GazdaTej Szövetkezet, ami 2000ben alakult. Akkor csak 25 gazdaság alapította meg, és mostanra ott tartanak, hogy 125 gazdaságból érkezik a tej, napi 20 ezer litert vesznek be különböző, ilyen hűtőegységekben, és ugyanúgy be tudnak venni egy termelőtől 500 liter tejet, de a kannával betérő, idős nénitől érkező tejet is ugyanúgy be tudják fogadni, és nagyon haték onyan tárgyalnak a különböző kereskedőkkel. Gyakorlatilag azt mondják, hogy a szokásosnál 1015 forinttal magasabb árat is el tudnak érni a termelőik számára, amit utána visszaosztanak nekik. Tehát én azt gondolom, hogy efelé kellene elmenni, és azt kellen e támogatni nekünk, agrárpolitikusoknak, hogy a termelők maguk meg tudjanak állni a saját lábukon. Ehhez minden segítséget és ösztönzést meg kell adni nekik, ezen fajta értékesítési integrációk létrejöttét elősegíteni, és akkor ők maguk kerülnek olyan tárg yalási pozícióba, akár még a nagy kereskedelmi láncokkal szemben is, hogy ki tudják harcolni, hogy a saját érdekeiket érvényesítsék, és ne legyen ennyire aránytalan a kereskedők erőfölénye. Úgyhogy én ezt szerettem volna hozzátenni ehhez a törvényjavaslath oz, és köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. A Jobbikképviselőcsoportból írásban előre jelentkezett még felszólalásra Z. Kárpát Dániel képviselő ú r. Megadom a szót. Parancsoljon, képviselő úr! Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban rendhagyó pillanatok ezek a tisztelt Házban. Mi, akik első ciklusunkat töltjük jelen pillanatban a parlamentben, meglepve tapasztaljuk, egyéb ként kellemes meglepetés ez, hogy bizony vannak olyan témakörök, ahol nemcsak alapvetésekben, hanem még a részletek nagy és döntő többségében is egy olyasfajta egyetértés mutatkozik, ami egy tisztességesen működő parlamentarizmusban egy alapkövetelmény kel lene hogy legyen. Örüljünk neki, hogy most, jelen pillanatban egy hasonló tárgykörről beszélünk. Magam is azok sorához szeretnék csatlakozni, akik az üdvözlő felvezető szavak után megpróbálják egy kicsit szélesebb horizonton értelmezni az egész kérdéskört, és továbbvezetni azt a gondolatvilágot, ami megbújik az előterjesztés mögött, miszerint milyen területeken és mit lehetne még lépni ezekkel kapcsolatban. De először is, szögezzük le azt, hogy mennyire fontos kérdéskörre tapintunk akkor, amikor az úgynevez ett beszállítók védelméről beszélünk, hiszen látható az is, hogy amikor a kereskedelmi láncok Magyarországon kereskedelmi politikát folytatnak, minden esetben erőből tárgyalnak, nagyon ritka a kivétel; diktátumokat foganatosítanak. Pár példával élve: a lán cok fegyvertára elképesztően széles spektrumon mozog, idetartozhat a beszállítók versenyeztetése; a magyar beszállítók úgynevezett revolverezése az olcsó importtal, tehát azzal való fenyegetésük, hogy hát bizony, itt lesz olcsóbb külföldi szemét, ami kiszo rítja az ő áruikat. A kilistázás és az azzal való fenyegetőzés gyakorlatilag egy többéves és mindenki által ismert folyamat.
