Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 21 (165. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
458 Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák S ándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az elhangzottakra Rétvári Bence államtitkár úr fog válaszolni. Öné a szó, államtitkár úr. DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt K épviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, az utóbbi hetekben, hónapokban igencsak a figyelem középpontjába került - akár az interneten, akár már az utcákon is - ez az ACTAmegállapodás. Nagyon sok országban fogalmazták meg sokan az alaposabb vagy kevésbé alapos véleményüket ezzel kapcsolatban, így hát érthető, hogy előbbutóbb itt, a Parlament falai között is - akár tegnap éjszaka, akár ma - előkerül ez a téma, és úgy gondolom, még többször fogunk róla beszélni, ami nagyon helyénvaló, hiszen a képviselő úr is azt mondta, hogy van itt egy probléma, amire van egy megoldási javaslat, és azt kell megvitatnunk, hogy ez jó, vagy egy másik megoldást kell választanunk. Mindenekelőtt szeretném elmondani, hogy a magyar kormány ebben a kérdésben egy társadalmi vitát fog nyit ni mindenképpen, pontosan azért, hogy megállapítsuk, hogy ez a szabályozás helyes vagy nem helyes. A magyar kormány még nem döntötte el, hogy egyetértőleg a parlament elé fogja terjeszteni ratifikálásra ezt a javaslatot vagy sem, és ezt nem is pusztán önma gában kívánja eldönteni, hanem - ahogy a képviselő úr is említette - ebben egy széles társadalmi vitára van szükség. A magyar kormányból is egy illetékes minisztérium ezt fogja megtenni, hogy egy vitára bocsátja ezt a javaslatot, és annak a vitának a szakm ai szakértői, felhasználói vagy előállítói oldali véleményének az összegzése alapján fogja eldönteni, hogy ez Magyarország, a magyar állampolgárok számára hasznos vagy nem hasznos, de ettől függetlenül is igencsak körülményes ennek a hatálybalépése, hiszen több, együttesen fennálló feltételre van szükség. Hiszen a megállapodás végleges szövegének január 26ai aláírása nem volt egyenlő az ACTA magyarországi hatálybalépésével, kötelező hatályának elismerésével, és a majdani hatálybalépéshez - ha így döntünk a társadalmi vita végén - négy együttes feltétel kell. Egyrészt szükséges az Európai Parlament egyetértése az EU általi megkötéshez, másrészről a Magyar Országgyűlésnek itt a parlamentben el kell fogadni és ki kell hirdetni, harmadrészt az összes többi EUt agállamban is meg kell hogy történjék a ratifikáció, negyedrészt pedig az EU mellett legkevesebb további hat országnak is ratifikálni kell ezt a megállapodást. Ahogy láthatjuk, és ön is idézte a különböző külföldi döntéseket, más országok döntéseit, nem a kirobbanó lelkesedés olvasható ki ezekből a hírekből az ACTA mellett. (9.30) Tehát lehet, hogy Magyarország döntésétől függetlenül vagy már a társadalmi vita alatt, miközben mi erről a problémáról és erről a megoldási javaslatról beszélünk, már úgy alakul akár az Európai Parlament politikai viszonya, akár a többi országé az Unión kívül vagy az Unión belül, hogy már nem lesz nemzetközi jogi lehetősége sem, hogy ez hatályba lépjen. De nekünk a célunk az, hogy bármilyen ratifikációs folyamat előtt, még bármily en parlamenti beterjesztés előtt, tehát nem is csak a vita folyamán, minden kétséget és kételyt ki tudjunk zárni, pontosan az alapjogok védelme érdekében. Ezért indítjuk majd ezt az egyeztetést. Itt sok minden hangzott el a titkossággal kapcsolatban. Valób an volt ezeknek a tárgyalásoknak egy olyan része, mint nemzetközi szinten általában, amikor a Bizottság tárgyalt a tagállamok nevében, és a tagállami hatáskörbe eső kérdésekben pedig a mindenkori elnökség tárgyalt a tagállamok egyeztetett álláspontja alapj án. Ezek voltak a zárt részek, de a megállapodás tervezete 2010 áprilisa óta nyilvános, és a végleges szöveg pedig 2010 novembere óta mindenki által megismerhető szintén.
