Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 21 (165. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. BAJA FERENC (MSZP):
457 kezdeményezés, hogy ne ratifikálja Magyarország a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást. Ezt a kezdeményezést szeretném alátámasztani a napirend előtti hozzászólásommal. Ez a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás a mi véleményünk szerint elveszítette nemzetközi és hazai legitimitását is - ez az indoka annak, hogy ezt a kezdeményezést meg tettük. Azért kérjük, hogy a magyar kormány függessze fel a ratifikációs eljárást, mert mivel már aláírta az egyezményt, azok közé az országok közé nem tartozhatunk, amelyek eleve alá sem írták, mint például Németország, ugyanakkor azok közé még tartozhatu nk, amelyek visszaléptek ennek az egyezménynek az elfogadásától, ahogy tette ezt Lettország, Csehország, Szlovákia, és pénteki hír, hogy Lengyelország sem fogja ratifikálni, a jobbközép lengyel miniszterelnök, Donald Tusk pedig levelet írt az Európai Néppá rtba tartozó nemzeti pártok vezetőinek, hogy utasítsák el a megállapodást ebben a formájában, amelyről az Európai Bizottság tárgyalt. Információnk szerint az EP szocialista frakciója már a múlt héten arra a véleményre jutott, hogy az egyezmény minimum aggá lyos, és ugyancsak aggodalmát fejezte ki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, valamint az Amnesty International is. Az látszik tehát, hogy a nemzetközi térben egy konszenzus kezd kibontakozni arról, hogy ez az egyezmény a jelenlegi formájában nem szolgálja a közösségek érdekeit. Az a javaslatunk, hogy Magyarország csatlakozzon ehhez a nemzetközi közösséghez, tehát ne ratifikálja az ACTAt, és azt reméljük, hogy ebben ma Magyarországon is esély van egy széles körű társadalmi, adott esetben akár szakmapolitikai alapú pártközi egyeztetésre is. Magyarországnak az az érdeke, hogy utasítsuk el ezt a nemzetközi szerződést. Miért alakulhatott ki ez a helyzet egyáltalán, hogy ilyen mértékben megosztott lett a nemzetközi közvélemény ennek a szerződésnek az aláírásához kötődően? Ismert, hogy általában ez nem így szokott lenni. Ennek az az oka, hogy a termékhamisítás kérdése, a szerzői jogok védelme és - egy harmadik elemként ehhez szorosan kapcsolódóan - a felhasználókra vonatkozó szabályok szigorítása, a felhasználói jogok esetleges csorbítása egy darab szerződési keretben összefoglalva így, jelen formájában nem szolgálja a közösség érdekét. Az ACTA nemcsak különböző szabályok összemosása miatt rossz egyébként, ebben az értelemben is rossz szabályozás term észetesen, de fennáll annak a veszélye, hogy jelen formájában emberi alapjogokat sért, és az internet cenzúráját eredményezheti. Az európai adatvédelmi felelős már 2010ben figyelmeztetett, hogy az ACTA odavezethet, hogy emberek milliói megfigyelés alá ker ülnek, bárkinek a számítógépébe benézhetnek, bárkinek a levelezését láthatná egy - már az orwelli gondolatrendőrséget vizionáló - internetrendőrség. Ez annyit jelent, mintha bárkinél bármikor házkutatást lehetne tartani, hátha valami illegálisat találnak a nyomozók, sőt még ennél is többet, a házkutatásról ugyanis legalább jó eséllyel értesülünk, az adatforgalmunk monitorozása azonban tudtunkon kívül is lehetséges. Az új szabályozás révén az internet állami hatóságok ellenőrzése alá kerülhet. Ez elfogadhata tlan, látszik, hogy a nemzetközi közvéleményben is sokak számára, de Magyarországon is számos szervezet tiltakozott a szabályozás ellen. A szabályozás tehát rossz, szakmai értelemben is, egyrészt azért, mert keretszabályozási jelleggel nem lehet állampolgá ri jogokat szabályozni, másrészt teljes mértékben elveszítette bizalmi tőkéjét, hiszen titokban zárt ajtók mögött született ez a szabályozás - ma sem világos egyébként, hogy kinek az érdekeit szolgálja valójában. Nagyon fontos azonban, hogy Magyarországon ezen a területen példaértékkel szakmai vita lenne folytatható arról a problémakörről, amelyet az ACTA szabályozni kíván egyébként az internet, az alapjogok kérdése, valamint a szerzői jogok kérdése vonatkozásában. Ezért azt szeretnénk javasolni, hogy egy s zakmai vita induljon el az informatikai és távközlési albizottságban, és ebbe a munkába vonjuk be a hivatalos szerzőijogvédő szervezeteket, a civil jogvédőket, sőt adott esetben az ACTAt intenzíven támadó olyan szervezeteket is, amelyek számára biztosíts unk anonim csatornát arra, hogy a véleményüket elmondhassák. Befejezésül még egyszer azt szeretném kérni a tisztelt Háztól és a miniszterelnök úrtól, hogy Magyarország ne ratifikálja az ACTAt.
